A miniszter az izraeli diplomácia vezetője, Gabi Askenázi részvételével tartott informális tanácskozás szünetében a közmédiának adott nyilatkozatában kiemelte, hogy az EU-nak három fő feladata van az Izraelhez fűződő kapcsolatok területén. Először is az Izrael-ellenes politika és az egyoldalú véleményeken alapuló folyamatos elítélés és kritizálás helyett a partneri együttműködésre kell törekednie. Továbbá sürgősen össze kell hívni az EU-Izrael Társulási Tanácsot, amely már nyolc éve nem ülésezett.

– mondta Szijjártó Péter.

A csütörtökön kezdődött kétnapos tanácskozásnak az EU és Törökország viszonya is kiemelt témája. Ez igen helyes, mert „nagy a baj” – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter. A Földközi-tenger keleti övezetében felfedezett földgázmezők kiaknázása körüli viszályra utalva rámutatott, hogy a konfliktus valamennyi részese Magyarország szövetségese.

– mondta Szijjártó Péter, kiemelve, hogy a magyarok ugyan pontosan tudják, milyen hatalmas jelentősége van a nemzeti szuverenitásnak és a területi sérthetetlenségnek, de ezzel együtt nagyon óvatos megközelítést javasolunk az EU-nak, amikor intézkedéseket próbálnak hozni Törökország ellen.

Ennek oka, hogy ma Törökország és a török elnök kezében van az európai biztonság, amikor migrációról beszélünk.

– húzta alá a miniszter.

Hozzátette: megköti az európai döntéshozók kezét, hogy az EU semmit, vagy nagyon keveset tett azért, hogy megvédje magát a migrációval szemben, ezért egy negatív döntés, ne adj' Isten szankciók Törökországgal szemben végzetesek lehetnek.

Az EU-s külügyminiszterek tanácsa a világjárvány kezdete óta rendre videokonferenciákat tartott. Így az EU Tanácsa soros német elnöksége által szervezett berlini rendezvény hónapok óta az első, amelyen a miniszterek személyesen találkoznak. A napirenden a járvány körüli teendők és számos egyéb kérdés mellett szerepel a fehéroroszországi belpolitikai válság ügye is. A tanácskozáson részt vesz Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikai és bővítési biztosa is.

Az EU-országok külügyminisztereinek informális találkozóit az uniós zsargonban Gymnich-ként emlegetik – utalásként arra, hogy először 1974-ben, a német elnökség alatt szerveztek ilyen jellegű rendezvényt a németországi Gymnich kastélyában.

Az eredeti cél az volt, hogy a miniszterek hivatalos és kötött napirend nélkül, határozattervezetek szövegezésével nem bajlódva, oldottan és szabadon véleményt cseréljenek az időszerű, illetve az átfogóbb kérdésekről. E Gymnich-felfogás szerint az informális találkozók célja nem a döntéshozatal, hanem a tagországi álláspontok, érdekek és vélemények mélyebb megismerése.