Néhány napja Tóth Bertalan, az MSZP elnöke beszélt egy interjúban arról, hogy szívesen látná Karácsony Gergelyt miniszterelnök-jelöltként az MSZP színeiben. Nem sokkal később ugyanerről beszélt Tóth párttársa, Molnár Zsolt is. Az MSZP budapesti elnöke azt is hozzáfűzte, hogy ez „a népakarat”, ugyanis a szocialisták balatoni haknijuk során minden szimpatizánsuktól azt hallották, hogy Karácsony Gergely az egyetlen személy, aki képes legyőzni Orbán Viktort 2022-ben. Karácsony egyike azon kevés ellenzéki politikusnak, aki képes volt nyerni a Fidesszel szemben az elmúlt 10 évben.

Karácsony Gergely mint miniszterelnök-jelölt. Az MSZP részéről teljesen érthető a kapaszkodás, mivel egy olyan politikai formációról van szó, amely jelen állapotában nagy eséllyel be sem jutna a parlamentbe. Szóval a szocialista keverés mögöttes akarata teljesen világos. Ugyanakkor Karácsony jelenleg Budapest főpolgármestere, ez a pozíció az övé és négy évig még nagy valószínűséggel az is marad. Karácsonynak ebben a helyzetben már sokkal nagyobb kockázatot kellene vállalnia, mint 2018-ban, amikor szintén Orbán Viktor kihívója volt. Két évvel ezelőtt csúfos vereséget szenvedett, 2019-ben azonban Budapesten tudott nyerni. Sosem szerencsés, ha egy éppen regnáló főpolgármester otthagyja a pozícióját és inkább miniszterelnök szeretne lenni. Hiszen ez a választók irányába azt az érzést erősíti, hogy valójában nem is az ő életük, hanem a kiterjedtebb hatalom érdekli csak. Mondjuk, Karácsony Gergely esetében ezen nem is kellene csodálkozni. Tehát egy esetleges vereség során a főpolgármester jelen helyzetben sokkal nagyobbat bukna, nagy valószínűséggel a politikai karrierje végét jelentené, ugyanis vesztes politikusként térne vissza eredeti pozíciójába. Arról nem is beszélve, hogy egy miniszterelnök-választási kampány hosszú és sok munkával jár, ez idő alatt Karácsony még annyit se tudna foglalkozni Budapest ügyeivel, mint manapság.

A történet másik oldalán Gyurcsány Ferenc áll, aki viszont egészen biztosan nem nézné jó szemmel, ha Karácsony Gergely lenne az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje. Gyurcsány ezt családon belül oldaná meg, Dobrev Klára pedig szívesen haza is jönne Brüsszelből, ha arról lenne szó. Nagy valószínűséggel itt még komoly csaták várhatók az ellenzéki oldalon. A Momentumot nem is említve.

Furdal a kíváncsiság, hogy milyen Magyarország lenne, amelyet Karácsony Gergely vezet. Még egyszer! Csak furdal az a bizonyos kíváncsiság, a való életben, a saját bőrömön soha nem szeretném megtapasztalni, hiszen elég az is, amit Budapesten művel, vagy éppen ellenkezőleg: nem művel.

Milyen érdekes az élet. Miközben éppen azt olvastam, hogy az MSZP Karácsonyt szeretné miniszterelnök-jelöltnek, a Biodóm mellett sétáltam el. Tudom, számtalan dolgot felsorolhatnék, hogy mit ígért meg Karácsony a kampányban és mi nem vált valóra, vagy éppen az ellenkezője történt, de valahogy számomra jelen pillanatban a Biodóm a baloldali Magyarország politikája. Azért a Biodóm, mert elszoktam a torzóktól. Elszoktam attól, hogy félbemaradnak a beruházások. Elszoktam attól, hogy Magyarországon nem épül fel valami. Elszoktam, mert az elmúlt egy évtizedben az vált a normalitássá, hogy épül az ország.

A Biodómnál megállva eszembe jutottak a régi emlékek, Gyurcsány Ferenc teljes miniszterelnöksége, amikor szó szerint imádkozni kellett azért, hogy elkészüljön valami, de sokszor az ima is kevés volt ahhoz, hogy meggátolja azt a mértékű lopást, amely a beruházás félbeszakadását jelentette.

Tarlós István főpolgármestersége idején Budapesten nem volt olyan fejlesztés, amely ne valósult volna még, pedig volt szép számmal belőlük. Karácsony Gergelynek csak be kellett volna fejeznie a Biodómot, amely egyébként olyan attrakció, amiből a világ többé részén is kevés van. Még ez sem sikerült.

Mi történne Karácsony Gergely miniszterelnöksége esetén Magyarországgal? Az, ami jelenleg a budapesti Városházán, csak nagyban. Haverok pozícióba helyezése, kifizetése, természetesen Gyurcsány Ferenc kottájából, az ország pedig szépen lassan leépülne. A választók 4 év után rájönnének, hogy rosszul döntöttek, az ismét megválasztott jobboldali kormány pedig kezdhetné elölről.

Jó szándékkal javaslom: spóroljuk meg azt a négy évet, és ne hagyjuk, hogy Magyarország újra a gyurcsányi betontorzók állama legyen.