Továbbra is dinamikus növekedés jellemzi a hazai e-kereskedelmet, miközben egyfajta visszarendeződés tapasztalható a piacon. Mi történt a koronavírus-járvány sűrűjében és mire számíthatnak az e-kereskedők? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

A GKI Digital és az Árukereső immár több éve gyűjt adatokat a magyar e-kereskedelemről. Ez alapján tudjuk, hogy a dinamikus fejlődés évek óta fennáll, tulajdonképpen lineáris növekedésről beszélhetünk. Sokan egyetértenek abban, hogy a kiszámítható növekedés a lehető legjobb az e-piacnak, hiszen a forgalommal együtt fejlődhetnek a kiszolgáló területek, nőhet a logisztikai szektor…

A legnagyobb webáruházak hosszú hónapokon keresztül készülnek a főszezonra; a Black Friday és a karácsonyi időszak hatalmas terhelést jelent számukra, amit csak megfelelő felkészüléssel tudnak a javukra fordítani. Új raktárkészletek érkeznek, kapacitásnövelés történik, ráadásul ekkor valósulnak meg a legnagyobb marketingköltések. A koronavírus és a karantén-lét azonban mindenkit váratlanul ért; a március utolsó napjaitól gyakorlatilag a karácsonyi szezonnal megegyező érdeklődés övezte az e-kereskedelmet. Záporoztak a rendelések, miközben a logisztikai szektor erőn felül igyekezett minimalizálni a késéseket.

fotó: pixabay

Mára normalizálódni látszik a helyzet. Az e-kereskedelem továbbra is dinamikusan növekszik, de a karantén-lét által okozott extrém lendület alábbhagyni látszik. A kijárási korlátozás időszakában mintegy 50-80 ezer új aktív vásárló jelent meg az online kereskedelemben, miközben az e-kereskedelem bevétele megközelíthette vagy elérhette a teljes kiskereskedelem 10 százalékát.

A beszámolók szerint elképesztő mennyiségű tisztítószer és tisztítógép talált gazdára az online térben, de pörgött a kenyérpirítók, a laptopok, az irodai eszközök és a játékkonzolok piaca is. Igazi slágerterméknek számított az XBOX One, de minden olyan kategória forgalma fellendült, ami elviselhetőbbé és élhetőbbé tette a karanténállapotot.

Marketingszakértők szerint a növekedésért elsősorban az átterelődés felelős; a hagyományos offline kiskereskedelemből több milliárd forintnyi költés vándorolhatott át az online térbe, de az előrehozott és extra költések mértéke is jelentős lehetett. A második negyedévben a tavalyi évhez viszonyított növekedés 35% feletti, ami lényegesen magasabb az előzetesen prognosztizált 15%-nál.

A legfontosabb kérdés persze az, mi történik ezután, mire számíthatnak a szektor szereplői.

A korábbi hónapokban rengeteg kérdés merült fel, az idő múlásával azonban tisztult a kép. A visszaesés mértéke és a gazdasági recesszió hatása egyre inkább kiértékelhető, így a kereskedők hozzávetőlegesen meghatározhatják, milyen forgalmat képesek bonyolítani a rohamosan közelgő novemberi és decemberi időszakban.

(X)