A 65 éves államfő katonai egyenruhában mondott beszédet egy gyakorlóterepen Grodno mellett, Fehéroroszország nyugati csücskében, néhány kilométerre a lengyel és a litván határtól.

A minszki vezetés a legkeményebb intézkedésektől sem riad vissza, hogy megőrizze Fehéroroszország egységét – fenyegetőzött. Kijelentette, hogy nyugatról, az EU-tag Lengyelország és a NATO részéről az a veszély fenyeget, hogy annektálni készülnek Fehéroroszország nyugati régióját, amelynek székhelye Grodno. Lukasenka nem tért ki arra, mire alapozza ezt az állítását.

Megfigyelők szerint a fehérorosz vezető kijátssza a „katonai kártyát”, hogy elterelje a figyelmet arról a súlyos belpolitikai válságról, amely az augusztus 9-i elnökválasztás után alakult ki.

Az ellenzék és számos nyugati ország, többek között az Európai Unió szerint elcsalták a választásokat, amelyeken hivatalos közlés szerint 80 százalékot szerzett a 26 éve hatalmon lévő Lukasenka. A választási eredmények kihirdetése után tiltakozó megmozdulások – tüntetések, sztrájkok – sorozata indult Fehéroroszországban. Múlt vasárnap több százezer tiltakozó vonult az utcára, követelve Lukasenka lemondását.

Szombatra és vasárnapra újabb nagyszabású tiltakozó megmozdulásokat hirdettek meg.

A fehérorosz újságíró-szövetség szombati közlése szerint eddig legalább húsz ellenzéki és független hírportál vált teljesen elérhetetlenné az interneten vagy nehezen letölthetővé Fehéroroszországban. Az érintett médiumok között van az amerikai támogatásból működő Szabadság Rádió és a lengyel támogatásból működő Belsat műholdas tévécsatorna. Pénteken az állami kiadó üzemzavarra hivatkozva nem nyomtatta ki két népszerű független napilap, a Narodnaja Volja és a Komszomolszkaja Pravda aznapi számait. Az újságírók szövetsége a kormányhoz intézett felhívásban követelte, hogy ne gyakoroljanak nyomást a médiára, „vessenek véget a cenzúrának”.