Van még jövője a NATO-nak címmel a Soros-hálózathoz tartozó merce.hu írást közölt tavaly decemberben a szervezet megalakulásának hetvenedik évfordulójának apropóján. Ezzel gyakorlatilag párhuzamba állítható az a törekvés, amely szerint az európai fegyvervállalatok függetlenebbé válnának az USA-tól. Ennek keretében az EU-s védelmi társaságok igyekeznek lemondani az amerikai technológia alkalmazásáról, ily módon is távolodva az USA-tól – számolt be róla a die Welt. A vállalatok el akarják kerülni az amerikai követelményeket. Ez többek között a helikopterek építését érinti.

Az Airbus fegyverkezési vezetője, Dirk Hoke az ún. „ITAR-mentességet” iparpolitikai szempontként látja. „Ahhoz, hogy valódi megbízható partner lehessen a NATO és az amerikaiak számára a transzatlanti szövetségben, saját képességeinket kell kifejlesztenünk és fejlesztenünk Európában.” Nem csoda, hogy az európai fegyverkezés vezetői mindig örömmel hallgatják, mikor Emmanuel Macron elnök beszél Franciaország és az Európai Unió „stratégiai autonómiájáról”. Az ITAR rövidítés a „nemzetközi fegyverkereskedelmi szabályok” kifejezésre és az Egyesült Államok egyik legátfogóbb exportszabályozására vonatkozik.

Amikor a vezető francia motorgyártó, a Safran nemrégiben műszaki együttműködést mutatott be a nagy hajtómotorral, a ZF Friedrichshafen német sebességváltó-szakértővel, az „ITAR-mentes” jelmondat volt feliratozta egy bemutató dián. Többször hangsúlyozták, hogy ez egy „100 százalékosan európai megoldás”. Minden Európában marad, a szabadalmak és a kellékek is. Biztos szuverenitás, főleg mivel a motort be lehetett szerelni a nagy „Euro-Drone” katonai drónba.

„A 100 százalékos európai termékek egyik előnye, hogy a műveletekből származó adatok Európában maradnak, és nem az Európai Unión kívüli országok kezébe kerülnek” – mondja a Safran helikopter üzletág igazgatója. Ezután világossá válik: „Az ITAR-mentesség és egyéb amerikai szabályozási rendszerek követelményei nélkül Európa nagyobb szabadságot kap a védelmi termékek szállítására.”

Az európai fegyverek emancipációja azonban még mindig a legelején van. Eddig egyes területeken lehetetlen volt kikerülni az amerikai technológiát. A Bundeswehr jelenleg kiválaszt egy új helikoptert. Csak két amerikai termék közül lehet választani – a Boeing vagy a Lockheed Martin/Sikorsky termékek közül. Európának nincs mit kínálnia a nagy helikopterosztályban. Hasonló a helyzet a nagyobb védelmi rakéták esetében is.

Megjegyzendő, hogy az Egyesült Államok ITAR-rendelkezései befolyásolják még az európai védelmi és űrvállalatok személyzetpolitikáját is. Még a későbbi német állampolgárság mellett is egy iráni gyakorlatilag esélytelen, hogy amerikai technológiát alkalmazva fegyverkezési projekten dolgozzon. Ironikus módon ez vonatkozik az Egyesült Államokon kívül dolgozó amerikai állampolgárokra is. Fegyverzettel vagy rakétával kapcsolatos projektekben végzett munkájukhoz az Egyesült Államok hatóságainak rendszeres jóváhagyása szükséges.

Az új EU-s irányvonal szerint azonban nem csak a fegyverekről, a drónokról, vagy – mint egy nemrégiben meghirdetett versenyen – az önjáró, tarackra szánt elektronikus lőszerbiztosítékokról van szó. Az „ITAR-mentes” célt az önbizalom, az önrendelkezés és a szuverenitás keresésének jeleként tekintik az európai fegyveriparban és politikában. Az ellenállás kiváltói továbbá olyan események, mint például katonák ezreinek kivonása Németországból, amelyet Donald Trump elnök hirdetett meg, és amely egyes nemzetek „arra késztet, hogy az európaiak tegyenek többet a saját biztonságuk érdekében, és váljanak függetlenné” – írja a die Welt.

Mint ismeretes, a NATO-t túlnyomó többségben finanszírozó Egyesült Államok az elmúlt két évtizedben csökkentette a világban a katonai jelenlétét, illetve a 28 NATO-tagállam közül pedig csupán négyben – Görögország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Észtország – fordítják ténylegesen a GDP 2 százalékát védelmi kiadásokra a szövetségen belüli megállapodásban foglaltaknak megfelelően.

Szakértők szerint Trump azzal vívta ki valójában az EU-nak és annak egyes kormányainak az ellenszenvét, hogy három esztendeje nyomatékosította, miszerint az Egyesült Államok annyit kér valamennyi NATO-tagországtól, hogy teljes egészében teljesítse pénzügyi hozzájárulását a szövetséghez.

Az Európai Tanács ugyanakkor 2016-ban világosan hangsúlyozta, hogy hadászati kérdések terén az európai együttműködést intenzívebbé kell tenni. A Tanács hangsúlyozta továbbá azt is, hogy a párhuzamos struktúrákat a NATO-intézményekkel kerülni kell.