Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

A három dolog, ami nagyon fog hiányozni az Indexről, és a három másik, ami nagyon nem

Békési Marcell

2020.07.25. 19:12

Kár lenne letagadni, hogy az Indexen a liberális propaganda mellett igényes és hiánypótló tartalom is készült. Összeszedtem azt a három rovatot, ami a leginkább hiányozni fog, hogyha semmilyen formában nem marad meg a lap, de nem megyek el a mellett a három téma mellett, ami viszont a leginkább zavar. Index a mérlegen.

Ma Magyarországon, ha egy internetkapcsolattal rendelkező ember azt mondja, hogy ő bizony nem olvas Indexet, az nagyjából olyan, mintha egy tinédzser srác azt mondaná, hogy ő még életében sosem nézett pornót – 98,5 százalékban kamu.

Mert az Index nem csak a politikai propagandáról szólt, ezt el kell ismerni, nagyon sok minőségi tartalmat is gyártottak, és voltak olyan témák, amikkel csak ők foglalkoztak.

Sajnos az a néhány tucat újságíró viszont, akik már menthetetlenül elsüllyedtek az amerikai stílusú identitáspolitika mocsarában, elvették az igényes tartalomnak is a hitelét. Elég csak a momentumos vagy jobbikos fórumokra ránézni: még ott is az elején bizalmatlanul fogadták, mikor az Index sokadszorra bejelentette halálhírét. Vagy megnézni az egyes cikkeik alatti pozitív/negatív kommentjeinek arányát (általában az utóbbi javára).

Ettől függetlenül szeretnénk bemutatni néhány olyan újságírót/rovatot, amit tényleg hiányolni fogunk, hogyha az Index megszűnik, és vele együtt ezek a rovatok is – ezek után viszont szeretnék arra a három jelenségre is kitérni, amik ezeket mind elfeledtették az emberrel.

1. Bolcsó Dániel és a „Ma Is Tanultam Valamit”

Bolcsó Dániel volt a felelős a „Ma is tanultam valamit” rovatért, amit szerintem nem kell bemutatnom senkinek, de aki esetlen nem ismerné annak leginkább a régebbi Fókuszhoz tudnám hasonlítani: a világ különböző tájairól, történelmi korokból, különböző tudományterületekről mutatott be érdekességeket a nagyérdeműnek, mindezt tudta úgy tenni, hogy ha csak a cikket látom, ki nem találtam volna, hogy milyen irányultságú a lap.

Nemegyszer fordult elő velem, hogy a főnökömmel/apósommal beszélgettünk egy témáról, és egyszerre ugrott be mindkettőnknek az arról készült „Ma is tanultam valamit”-cikk.

Személy szerint pedig, úgy érzem, Dániel valóban meg tudta valósítani azt, amit „objektív” újságírásnak nevezünk (a biztonság kedvéért végigpörgettem a legutóbb megjelentetett 50 cikkét, és valóban nem találtam semmi kivetnivalót, sőt, volt cikke, amiben még pozitívan is írt a kormányról).

2. Kéktúra-sorozat és a természetjárás népszerűsítése

Az előző rovathoz hasonlóan ez is főképp egyetlen embernek köszönhető: Tenczer Gábornak.

Én magam eleve szerettem túrázni, de a többek között azért folytattam régóta megszakított Kéktúra-menetemet a gyerekekkel, mert kedvet kaptam a videói által Cserháthoz – ahol a legutóbb abbahagytuk, és szerintem nem én vagyok az országban az egyetlen, aki miatta húzott bakancsot.

De ő egyébként is szerintem a magyar sajtó egyik legbevállalósabb újságírója: videóiban többek között evett gilisztát is és barangolt az elhagyatott kőbányai katakombarendszerben is.

Személyében már egy politikailag kritikusabb újságírót találunk, azonban a liberométeren még mindig bőven a centrum felé tendál a mutató szerencsére.

3. A „Mi vidékünk”

A harmadik rovat kicsit kakukktojás, hiszen egyrészt nem annyira egyetlen emberhez köthető, mint az előző kettő, másrészt saját bevallása szerint is azért jött létre, hogy vidéken is terjessze a kormányellenes propagandát.

Lényegében azzal a hipotézissel indokolták a rovat létrehozását a 2018-as választási pofára esés után, hogy szerintük a vidékiek túl elmaradottak ahhoz, hogy internetet is olvassanak. A rovaton viszont szerencsére általában nem látszott, hogy propagandacéllal jött létre:

egy sor olyan vidéki helyet sikerült népszerűsíteniük az ország más helyein élőknek, amik egyébként valószínűleg másképp nehezen kaptak volna figyelmet.

Nekem a kedvencem a Várpalotáról szóló videó volt, ahol korábban többször keresztülhajtottam unottan, a videó után viszont teljesen másképp tekintettem a városra.

És akkor a három negatív dolog, ami biztosan nem fog hiányozni

1. Az álobjektivitás

Csapjunk gyorsan a lecsóba, kezdjük a legfontosabbal.

Az indexes újságírók ma Magyarországon talán egyedüliként a médiában úgy tudják magukat függetlenobjektívnak nevezni, hogy utána nem röhögik saját magukat pofán egy másodpercen belül.

Hogy ez miért van, azt nehéz eldöntetni: talán ők – mármint a sima mezei újságírók –

tényleg azt gondolják, hogy amit ők művelnek, az a politikai arany középút (ha máshol nem is, a Körúton belül)?

De lehet, hogy csak pókerarcban jók.

Mert nyilván például a 444, Nyugati Fény, és hasonló lapok esetében van egy konszenzuális megegyezés az olvasók és az újságírók között, hogy akkor ők akkor most ballib propagandát fognak írni, aki meg ezt élvezi, az olvassa – vagy pedig 2 másodperc alatt felmegy a pulzusa százhatvanra.

Az Index viszont nagyon hosszú, tárgyilagosnak és objektívnak tűnő értekezéseket ír olyan – már a címben is elspoilerezett – konklúzióval, ami gyakran teljesen hamis, és ezt ők is tudják.

Mondjunk két példát:

  1. Leírják azt egy hosszú, grafikonokkal is ellátott elemzésben, hogy a magyar gazdaság 1990 és 2018 között leszakadt a többi V4-es országétól, de a grafikonokon cselesen nem a fejlődés ívét mutatják, ahol jól látszódna, hogy egyébként pontosan ugyanolyan sebességgel bővült a gazdaság egyetlen 6 éves időszakot leszámítva, ami Gyurcsány-korszak néven futott be a történelembe.
  2. Egy másik példa a mostani amerikai koronavírus-járvány második hulláma: képesek voltak öt pontban bemutatni az okait, hogy miért tudott a járvány újra felfutni, és az öt pont közül kettőben ezt Trumpra fogni, és nem megemlíteni a hónapok óta zajló antifa tömegtüntetéseket.

2. Az Antifasiszta mozgalom mosdatása

Kevés veszélyesebb mozgalom létezik ma, mint az Antifa, ezt láthatja mindenki, aki az elmúlt két hónapban megnyitotta az internet nevű dolgot.

A médiában pedig vannak olyan íratlan szabályok – még a propagandamédiában is –, amit nem lép át az ember: akármennyire ballib egy lap itthon, nem fog tömeggyilkos kommunista diktátorokat mosdatni (reméljük), vagy akármennyire is migrációellenesek egy másik, nem fogunk tömeggyilkos neonácikat mosdatni.

Mert amit tesznek, az visszataszító:

olyan mozgalmat propagálni vagy mosdatni, ami kimondottan legitimnek, sőt, kívánatosnak tartja a fizikai erőszakot, túlmegy minden határon.

Sajnos az Index ezt a határt – bár sokáig tudta tartani – az elmúlt hónapokban többször is átlépte, és idomult sok antifasiszta dogmához.

Nevetségessé tették és összeesküvés-elméletnek nevezték:

  • A keresztényüldözéseket, amibe egyébként éves szinten százezrek (!) esnek áldozatul Afrikában, Ázsiában és a Közel-Keleten.
  • A fehérek ellen elkövetett népirtást Dél-Afrikában, miközben kormánypártok vezetői énekelnek „lődd a fehéret, öld a fehéret” dalokat, naponta gyilkolnak meg a bőrszínük miatt farmereket, alkotmányosan fosztották meg a fehéreket legitim földbirtokuktól.
  • Elhallgatják a BLM-mozgalom fehérellenes és civilek ellen elkövetett támadásait, sőt, legújabban már a járókelőket meglincselő, épületeket felgyújtó tüntetőket nevezik áldozatnak, amiért jelöletlen autóban szállítják el őket a helyszínről.

Ez utóbbi előtt egyébként én is értetlenül álltam, hiszen azért eddig nem volt jellemző a lapra, hogy konkrétan terroristákat próbál tisztára mosni, de aztán mikor tegnap megláttam az egyik Indexes tagot antifa pólóban vonulni az egyik videón, akkor rájöttem, hogy valszeg az szerkesztőség egy része már megtette azt az ideológiai lépést, amit a magyar baloldal szerencsére még nem.

Méghozzá azt, hogy “Az erőszak az egyetlen út válaszolni az erőszakra”.

3. Földes András

Ha egyesítjük Fábián „Parlamenti Folyosó” Tamás és Bíró „Karen” Marianna tenyérbemászó stílusát és Kovács Bálintnak és a frufrus feminista csajnak (akinek nem tudom a nevét) ideológiai képzettségét, akkor megkapjuk Földes Andrást.

Szerény véleményem szerint nemcsak az Indexnek, hanem az egész magyar médiának ő az egyik legkártékonyabb eleme, olyan szinten űzi a libtard érzékenyítést, hogy harmadik pontban intézményként került be ő is.

András azért rosszabb az átlagos “szegénymenekültező” sajtómunkásnál, mert ő a saját szemével is látta, hogy az, amit ír, nem igaz.

Elmenni Görögországba egy menekülttáborba, és azt hazudni, hogy a görög lakosság terrorizálja szegény menekülteket, letagadni, hogy háromszor gyújtották rá a falura az erdőt, hogy nincs biztonság a környéket, mióta szabad kijárásuk van, hogy milyen rendezetlen szeméthalommá változtatták az egyébként gyönyörű helyet, ahol élnek.

Ugyanezt megcsinálta migránstaxival is, hősnek beállítva a menekülteket kimentő, valójában Brüsszeltől brutális pénzmennyiségeket elnyelő civil szervezeteket, a 100 menekültből azt a kettőt bemutatni, amelyik nő vagy gyerek, nem 20-as éveiben járó fiatal férfi.

Andráson látszik, hogy ő tényleg vallásosan hisz abban, hogy az új társadalom az emberiség egyetlen útja, és bármilyen mélységig lesüllyed, hogy errefelé vigye el a közvéleményt.

Egyelőre szerencsére sikertelenül.

Ezen kívül érdemes megemlíteni az angol nyelvű cikkeit, amik szintén sokat elárulnak a jelleméről: Magyarországon magyar belügyekről angolul külföldieknek írni politikai vereség után pont olyan, mint mikor a kisebb testvér nekimegy a bátyjának, aki persze visszaüt, aztán megy sírni anyucihoz, hogy gonosz a világ.

Becsületes harc helyett saját országodat lejáratni, ráadásul hazugságokkal, ez nettó hazaárulás.

Persze egy Andráshoz hasonló publicistának nincsenek határok, nincsenek nemzetek, nincs haza: csak emberek vannak.

Összefoglalóan: RIP Index. Reméljük fogsz még „főnixként feltámadni hamvaidból”, ahogy a szerkesztőségi ülésen állítólag elhangzott, de ezt a három tollat nem kéne visszanöveszteni.

(Kép: Számokadatok.hu – Facebook)

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére