Az elemzést Kovács Attila, a központ EU-s munkacsoportjának projektvezetője és Kurucz Orsolya, a projektvezető-helyettese ismertette.

Kurucz Orsolya szerint a vita a „fukar négyek” (Dánia, Svédország, Hollandia, Ausztria) és a többi uniós tagállam között zajlott. Elmondása szerint az említett négy országgal kialakult konfliktusban fontos szerep jutott a déli tagállamoknak, Magyarországnak és Lengyelországnak.

Kurucz szerint magyar szempontból a legnagyobb kérdést a jogállamiság kritériumának összekapcsolása a pénzügyi forrásokkal jelentette. Emlékeztetett, hogy a magyar Országgyűlés is lefektette, hogy ilyenre nem kerülhet sor, és Orbán Viktor is úgy utazott ki a csúcsra, hogy ez egy vétót jelentő kérdés. Kiemelte:

Véleménye szerint miniszterelnöki sikerről beszélhetünk, hiszen a megállapodás eredményeként mind a helyreállítási alap, mind a kohéziós források esetében nőtt a magyar részesedés, az eredeti tervekhez képest összesen 3 milliárd euróval. Kiemelt fontosságúnak nevezte, hogy kikerült a szövegből a jogállamisági kondicionalitás és a pénzügyi források azonnali összekapcsolása, továbbá kiemelte Angela Merkel nyilatkozatát, mely szerint a német kancellár törekedni fog arra, hogy még idén lezárásra kerüljön a Magyarországgal szemben az Európai Parlament által erőltetett hetes cikk szerinti eljárás.

Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője kiemelte a visegrádi országok, azon belül is a magyar–lengyel tengely együttműködését. Az elemző szerint a jövőre nézve optimizmusra adhat okot, hogy ez az egység nem bomlott meg az elmúlt napokban, sőt, inkább még jobban megerősödött.

Kovács Attila arra a kettős mércére is felhívta a figyelmet, hogy a nyugati, északi államok, mint Hollandia és társai, szolidaritást várnak el Kelet- és Közép-Európától, mikor migrációs kérdésekről van szó, de ugyanez a szolidaritás nincs jelen, amikor a kelet-közép-európai felzárkóztatásról lenne szó.

A projektvezető Mark Rutte holland miniszterelnökről is szólt néhány szót. Emlékeztetett:

• ő ismerte be, hogy Hollandiában rendszerszintű rasszizmus van,
• kijelentette, hogy európai uniós ügyekben nem szeretne népszavazást tartani,
• az egyik minisztere letagadta, hogy találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel,
• vezetése alatt nagy amerikai techcégek eurómilliárdos adómegtakarítást eszközöltek Hollandiában.

Olyan politikus szeretné oktatni demokráciából, jogállamiságból a közép-európai országokat, köztük Magyarországot, akinek elmúlt tízéves pályafutása hemzseg a botrányoktól – fogalmazott.

Kovács Attila szerint az állam- és kormányfők megállapodásába az Európai Parlament erejét fitogtatva, mint egy „lesajnált kis testvér” szeretne beleszólni a „nagyok játékába”.

A 888 érdeklődésére Kurucz Orsolya elmondta, arra számít, hogy a hetes cikk szerinti eljárás lezárásra kerül, és végre afelé nyithatunk, hogy azokkal a valódi problémákkal foglalkozzunk, amelyből – mint ahogyan azt az előző hónapok bebizonyították – nagyon sok van az Európai Unióban.

– mondta.

Kovács Attila hozzátette, ő abban bízik, hogy 2021-től mindenki tiszta lappal indul.

A teljes elemzés ITT olvasható.