Hiába áskálódnak a bevándorláspártiak, a nemzetállamok támogatottsága erősödik
2020.07.13. 12:30
Kötelezettségszegési eljárások tucatjait, verbális politikai támadások százait mérték az Európai Parlament liberális gyülekezetének tagjai az elmúlt években Magyarországra és Lengyelországra. Ráadásul
hátha ott nyitott rá az agyonérzékenyített EP-képviselők többsége. Kommunikációs szinten úgy tűnhet, hogy ezzel eredményt is el tudnak érni, hiszen lassan nem telik el plenáris ülés a belga fővárosban, amelyen ne támadnák a lengyel vagy a magyar kormányt.
Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy
Rájuk pedig a jelek szerint nem sok hatással vannak az EP-ben pfujolók. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy
azok után, hogy tavaly a kormányzó jobbközép pártnak a parlamenti választásokon is sikerült rommá vernie baloldali-liberális kihívóit.
A legfrissebb felmérés szerint pedig
Bár a koronavírus-veszélyhelyzet ideje alatt a baloldali ellenzék képviselői teleköpködték hatalmi visszaélésekről szóló hamis vádjaikkal, a veszélyhelyzeti felhatalmazást diktatúraként ábrázoló rémképeikkel az Európai Parlamentet, nem átallottak kamuvideók, álhírek gyártásával megpróbálni ellehetetleníteni a kormányzati védekezési munkát, de mindhiába: a magyarok többsége pontosan látja, hogy a kormány milyen sikeres munkát folytatott az ellen a vírus ellen, amely egyébként térdre kényszerítette olyan országok gazdaságát és egészségügyi rendszerét, mint Olaszország, Spanyolország, Franciaország vagy Nagy-Britannia.
És ezt nem mi mondjuk, hanem a liberális kötődésű kutatóközpont, az IDEA Intézet, amelynek munkatársai négy különböző pártpreferencia-felmérést végeztek a koronavírus-járvány kitörése óta, és ezek alapján kénytelenek voltak megállapítani, hogy
s ennek felét a legutóbbi, május végi felmérés óta hozták össze, vagyis a veszélyhelyzeti intézkedések társadalmi hatása már bőven érvényesült az eredményekben.
Az IDEA szerint
így elmondható, hogy a választók igenis nagyra értékelték a kormányzópártok teljesítményét ebben a kritikus időszakban.
Sőt: még arra is rávilágít az IDEA kutatása, hogy a választók a jelek szerint megelégelték az ellenzéki pártok értelmetlen opportunizmusát, hiszen a Fidesz jelentős mértékben tudta megszólítani a baloldali pártok szavazóit.
10 százaléknyian érkeztek a Jobbik támogatói közül, további 10 százaléknyian a balliberális ellenzékből rekrutálódtak, és minden ötödik jelenlegi Fidesz-támogató vagy nem szavazott 2018 áprilisában, vagy nem tudta/akarta megmondani, hogy kire szavazott. Tehát nemcsak más pártoktól szerzett szavazókat, de képes volt új szavazókat is megszólítani,
fogalmaz a kutatóintézet tanulmánya.
Ráadásul a magukat liberálisnak meg néppártinak tartó ellenzéki politikusok észre sem veszik, hogy a folyamatos kormányellenes hadakozásukkal csak saját magukat járatják le, miközben
Az ellenzéki térfélen az elmúlt időszakban ugyanis kizárólag a gyurcsányisták tudták növelni népszerűségüket egyetlen százalékponttal (a választókorú népességnél 12 százalékra, míg a biztos pártválasztók körében 18 százalékra), a második „legerősebbnek” mért Momentum a választókorú lakosság körében 7 százalékon stagnál, míg
Az ellenzék szalámisodása következtében
a választókorúaknál mért adatok szerint. Igaz, a biztos pártválasztóknál még 6-6 százalékon állnak, de ha a Fidesz a következő két évben is annyi bizonytalant tud mozgósítani, mint az elmúlt hónapokban, akkor 2022-től nem kell az Országgyűlésben végighallgatni Jakab Péter vagy Kunhalmi Ágnes stand-up fellépéseit.
És itt vége is annak a listának, amely egy most hétvégi parlamenti választás esetén a bejutó pártokat tartalmazza, hiszen
Mindezek az adatok tökéletesen bizonyítják, hogy „Orbán-fóbiára” nem lehet pártpolitikát alapozni, és a választók is egyre kevésbé kíváncsiak arra az ellenzéki narratívára, hogy „Magyarországon minden szar, amit a kormány csinál”.