A Bizottság évente közzéteszi a Belső Piaci Eredménytáblát, ami meghatározott mutatók mentén éves szinten elemzi a tagállamok teljesítményét a belső piachoz kapcsolódó irányelvek átültetésében és az uniós jog alkalmazásában.

Helyesen említi ugyan, hogy a kötelezettségszegési eljárásoknak különbözői fajtái vannak, így például az irányelvek átültetésének elmaradása miatti eljárások, amelyeket pusztán az irányelv átültetésében bekövetkezett késedelem ténye alapoz meg. Ebbe a kategóriába viszont pont nem tartoznak bele azok az ügyek, amelyeket példaként említ. Sőt, annak is elmulasztott utánanézni (vagy csak gondolni), hogy már a nevéből fakadóan („BELSŐ PIACI” Eredménytábla) sem vizsgálhat ez a jelentés olyan eljárásokat, amelyek az igazságszolgáltatásra vagy a Stop Soros törvénycsomagra vonatkoznak.

Az Eredménytábla egy adott év pillanatfelvétele. A most megjelent jelentéssel érintett időszakban 1011 irányelvet kellett átültetniük a tagállamoknak.

Azt, hogy a Bizottság mégis miért indít velünk szemben több kötelezettségszegési eljárást, mint korábban, talán tőlük kellene megkérdezni. Tény, hogy Magyarországgal szemben előszeretettel, gyakran és gyorsan nyúl ehhez az eszközhöz, ami sokszor politikai megfontolásokat is tükröz. A lezárások tekintetében persze nem ennyire lelkes, jelenleg mintegy 10 olyan kötelezettségszegési eljárásunk van, ahol már minden kötelezettségünknek eleget tettünk, csak a lezáró döntést várjuk. De ez nem a mi asztalunk. Ami viszont a mi asztalunk: az eljárások többségét az EU átlagnál rövidebb időn belül sikerül megoldanunk, és az EU-átlagnál gyorsabban sikerül az Bíróság ítéleteinek is megfelelnünk.