A tegnapi napon az Országgyűlés elfogadta a menekültügyi eljárás módosításáról szóló törvényt, melynek értelmében a menedék iránti kérelem magyarországi benyújtása csak egy külképviseleten benyújtott előzetes szándéknyilatkozat pozitív elbírálása után lesz lehetséges.

Hangsúlyozandó, hogy az uniós bíróság döntése nem érte el célját: a migránsok a mostani törvénymódosítás következtében nem kedvezőbb, hanem kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnek, hiszen számukra megszűnik a kérelem határon történő benyújtásának lehetősége. A mostani pengeváltás ugyanakkor „csak” egy újabb fejezet abban az évek óta folyó harcban, melynek tétje, hogy az illegális migráció mindenkit megillető, globális szociális joggá válik-e. Az egyik oldalon a bevándorlást feltétlenül támogató, a menekültügyi jogszabályokat eredeti értelmükből kiforgató szervezetek állnak, míg a másik oldalon a józan ész hívei, magyar szuverenitást védelmezők. Előbbi „kategóriában” a főszerepeket az Európai Unió Bírósága mellett az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB)
és próbaperek sokaságában migránsokat képviselő Helsinki Bizottság játsszák – írja gyors elemzésében az Alapjogokért Központ.

A közlemény szerint a fenti küzdelem már évekkel a 2015-ös migrációs válság előtt kezdetét vette:

Ennek következtében 2010-re már számos bíró és tagállami, vagy uniós vezető, képviselő köteleződött el a bevándorlás ügye mellett.

Az elemzés szerint ezt használta ki a Helsinki Bizottság is, amikor megkezdte a pereskedést az EJEB-nél a menedékjogot még nem szerzett migránsok ügyében. A nyílt társadalom hálózatához tartozó szervezet először azt érte el, hogy a menedékjog kérelmezése – mint egyfajta varázsszó – szabad mozgást is jelentsen a migránsok számára, ezzel sok esetben eleve értelmetlenné téve a menedékjogi eljárás lefolytatását. Ezt követően a menedékjog megszerzéséhez szükséges vizsgálatok elvégzését nehezítették meg: bizonyos esetekben már nincs érdemi lehetőség a migránsok állításainak ellenőrzésére, hanem mindent el kell fogadni, amit állítanak.

Magyarország Kormánya és az Országgyűlés a 2015 nyarától kezdve fokozatosan vezette be az illegális migrációt korlátozó lépéseket: a fizikai határzár felállításán túl több lépésben módosultak a menedékjogi eljárás szabályai is.

hazájukban valódi üldöztetésnek vannak kitéve és esetükben hazánk a legközelebbi ország, ahol az üldözés veszélye már nem áll fenn. Az első biztonságos ország ezen – genfi egyezményben is rögzített – alapelvét 2018-ban az Országgyűlés az Alaptörvény szövegébe is beemelte, azt feltételezve, hogy a szuverenitás magját képező alkotmány „érinthetetlen” az uniós és nemzetközi testületek számára. A „vélelem” azonban szinte egyből megdőlt, hiszen a bizottság már 2018-ban kötelezettségszegési eljárást indított az Alaptörvény-módosítást is tartalmazó csomag ellen, nem sokkal később pedig az Európai Unió Bíróságához fordult, azt kérve, hogy a testület minősítse jogellenesnek az Országgyűlés vonatkozó lépéseit. Bár elképzelhetetlennek tűnik és a Bíróság még nem hozott döntést az ügyben, de ha a testület az uniós normákkal összeegyeztethetetlennek minősítené az Alaptörvény vonatkozó részét, akkor az