A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint áprilisban az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése márciushoz mérten 1,3 százalékkal mérséklődött, a tavaly áprilisi magas bázishoz viszonyítva 2,1 százalékkal csökkent. Az épületek építése 1,4 százalékkal, az egyéb építményeké 2,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Áprilisban lassult az építőipar visszaesése a márciusi 5,2 százalékos havi, és 3,4 százalékos éves csökkenés után.

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában megállapította, hogy az iparral vagy a turizmussal szemben az építőipart csak mérsékelten érintették a koronavírus miatt bevezetett kijárási korlátozások, márciushoz képest az ágazat teljesítménye csak kismértékben csökkent. A szerződésállomány csökkenését egyrészt az uniós források kifutásával magyarázta és azzal, hogy a gazdasági helyzetre tekintettel több megrendelő is inkább elhalaszthatja vagy átütemezi beruházásait. Ebben a helyzetben az állami megrendelések felpörgetésével, illetve a barnamezős övezetekben bevezetendő, a lakásépítésekre vonatkozó 5 százalékos áfakulcs adhat lökést az ágazatnak – fűzte hozzá a Századvég elemzője.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője is azt emelte ki, hogy más iparágakhoz képest a márciustól életbe lépett korlátozások az építőipart kevésbé érintik. Az viszont látható, hogy sok vendégmunkás hazatért a korlátozások előtt, aminek lehet negatív hatása, de az immár fokozatosan megnyíló határok miatt ez is enyhülhet. Ezt ellensúlyozhatja, hogy Nyugat-Európából visszaáramlik a magyar munkaerő. A rendelésállományok alapján továbbra sem látszik probléma az ágazat kilátásait illetően. A volumen némi csökkenése az egyéb építményeknél látszik az uniós források kifutásával párhuzamosan, de pont ez az alág lehet ahol a kormányzat a következő időszakban gazdaságélénkítési céllal új beruházásokat indíthat a kereslet stabilizálása érdekében.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint pedig a korábbi lendületes fejlődés utáni megtorpanás részben a magas bázissal magyarázható. Az épületépítéseknél van tere a növekedésnek, legalábbis a lakásépítési szegmensben, mivel az új lakások iránt fokozódó kereslet mutatkozik. Az ingatlan.com legfrissebb adatai szerint június első két hetében az eladásra hirdetett új lakóingatlanok iránti érdeklődés márciusi mélyponthoz képest megtriplázódott, és 28 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A szakember szerint a készülő rozsdaövezeti lakásépítési program lendületet adhat a társasház-fejlesztéseknek. Várhatóan két-három hónapon belül jelölhetik ki azokat a területeket, amelyeken megindulhatnak a kedvezményes, 5 százalékos lakásépítési áfával eladható rozsdaövezeti lakások. Az a kérdés, hogy mekkora volumenű fejlesztésekről lesz szó, ettől is függ, hogy ezek a beruházások mekkora pluszt adnak majd az építőiparnak – vetette föl.

Földi Tibor, a lakóingatlan-fejlesztő Cordia vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a járványhelyzet okozta sokkot követően az újlakáspiacon a vevői oldal is kezd magára találni: májusban már az év eleji szint közelébe tért vissza a vevők aktivitása. Az elmúlt hónapban a zöldövezeti projektek iránt érdeklődők száma már csak alig néhány százalékkal maradt el a krízis előttitől, de az elmaradás a belvárosi fejlesztéseknél sem érte el a 10 százalékot.

Jelenleg az újlakáspiacon az átadás közeli projektek számítanak a legnépszerűbbnek. Gyakorlatilag napról napra csökken az amúgy sem bőséges kínálat – fogalmazott Földi Tibor. A kínálat szűkösségét az is jól mutatja, hogy az őszig beköltözhető otthonok 90 százaléka már elkelt, míg az egy éven belüli átadásúaknál ez az arány 70 százalék fölött van. Tény, hogy az 5 százalékos áfájú fejlesztések kifutásával jelentősen szűkül az újlakáspiaci kínálat, amin a rozsdaövezeti projektekre bevezetendő kedvezményes áfakulcs is csak később tud majd enyhíteni. Mivel a kínálat szűkös, nem reálisak az érdemi árcsökkenést valószínűsítő várakozások – mondta a Cordia vezérigazgatója.