A Physics of Fluids című tudományos lapban bemutatott tanulmány elkészítéséhez a kutatók azt vizsgálták, mennyi idő alatt száradnak meg a koronavírussal fertőzött egyénektől származó légzőcseppek különböző felületeken a világ 6 különböző városában – New Yorkban, Chicagóban, Los Angelesben, Miamiban, Sydney-ben és Szingapúrban.

A légzőcseppek a szájból vagy orrból szabadulnak fel, amikor valaki köhög, tüsszent vagy éppen csak „nyáldúsan” beszél. A cseppek nagyjából akkorák, mint egy emberi hajszál átmérője.

A tudósok gyakran érintett felületeket, például ajtókilincseket és okostelefonok érintőképernyőit vizsgálták. Egy matematikai modell alkalmazásával arra jutottak, hogy a környezeti hőmérséklet, a felület típusa és a relatív páratartalom kiemelt szerepet játszik a száradásban.

A magasabb környezeti hőmérséklet hatására gyorsabban száradnak ki a cseppek és drasztikusan csökken a vírus túlélésének esélye. A nagyobb páratartalmú helyeken a cseppek hosszabb ideig maradnak meg a felületeken és nő a vírus túlélési esélye – derült ki a kutatásból.

A szakértők meghatározták a légzőcseppek száradási idejét különböző kültéri időjárási körülmények között, és megvizsgálták, hogy ezek az adatok milyen kapcsolatban állnak a koronavírus-járvány növekedési ütemével.

A tanulmány szerint az olyan felületeket, mint az okostelefonok érintőképernyőit, a pamutot és a fát jóval gyakrabban kell tisztítani, mint az üveg és fém felületeket, mert utóbbiak bizonyos mértékben hidrofil anyagok, amelyeken a nedves légzőcseppek gyorsabban elpárolognak.