Kézfogással zárult az Országgyűlés Trianon-emlékülése
MTI, 888.hu
2020.06.04. 15:43
A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is – szögezte le Áder János köztársasági elnök az Országgyűlés emlékülésén, amelyet a trianoni békediktátum aláírásának centenáriumának alkalmából tartottak. Az ülésen csak az államfő és a házelnök mondott beszédet, Orbán Viktor miniszterelnök azonban az ülés végén kezet rázva mondott köszönetet az ellenzéki pártok elnökeinek a részvételért. Kizárólag a Gyurcsány-párt, a DK képviselői maradtak távol.
Az emlékülés – amelyen a Demokratikus Koalíció nem vett részt – a történelmi zászlók bevonulásával és fanfárral vette kezdetét. Ezt követően megkezdődött a nemzeti önazonosság védelméről szóló, kormánypárti képviselők által benyújtott politikai nyilatkozat vitája.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke nyitóbeszédében kiemelte:
a nemzeti önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részévé kell tenni, mert ez az ügy egyidejűleg szolgálja a magyar nemzet, a szomszédos nemzetek és Európa jövőjét.
A magyarság ezeréves Kárpát-medencei történelméből száz nehéz év van a hátunk mögött, és „a magunk által alakítható jövő áll előttünk” – hangoztatta a házelnök, aki szerint a szétszakítottságban is megmaradni tudás teljesítményéből erőt merítve,
az egymást követő nemzedékek erőfeszítéseit összeadva kell együtt sikeressé tenni a magyarok következő évszázadát.
Kifejtette: a trianoni diktátum által a magyarságnak okozott tragédia „nemcsak nemzetközi szerződésekkel többször megpecsételt és lezárt történelmi múlt, hanem velünk együtt élő folyamatos jelen, ami nem kívánt esetben megismétlődő jövővé is válhat”.
Úgy vélte, amíg a külhoni magyarságnak „keserves létküzdelmet” kell vívnia, hogy megőrizhesse anyanyelvét, kultúráját és szülőföldjének otthonosságát,
a trianoni döntés nem a történelemkönyvek lezárt fejezete, hanem a teljes magyar nemzetet érintő, nyitott, jelenbeli létkérdés.
A házelnök hangsúlyozta: a magyar jövő csak akkor lehet biztonságos, ha minden jelen- és jövőbeli magyar nemzedék szívébe és eszébe vési, hogy mindig csak az lehet az övé, amit meg tud védeni. Aki nem kész és nem képes megvédeni azt, ami a sajátja, az el fogja veszíteni.
Azt mondta,
a múltat megváltoztatni nem tudjuk, csak annak legfájóbb következményein kísérelhetünk meg változtatni, de erre akkor van esély, ha tanulunk a múltból.
Tanulságként említette, hogy a nemzetek önrendelkezésének eszméjét „közös sírba temették a magyarok ezeréves országával, és a síron kivirult a nemzettagadás mérgező virága”. „A nemzetünket fenyegető veszély nem múlt el, sőt erősödik, de fenyegeti már a bennünket száz éve legyőzőket is” – vélte. Közölte: a másik tanulság, hogy mindig súlyos ára lehet, ha nem figyelünk arra, mi zajlik körülöttünk a nagyvilágban. Trianon „nemcsak a múltban esett történelmi igazságtalanság okozta fájdalom szinonimája, nemcsak a jelenben bennük élő egyfajta kollektív lelkiismeret-furdalásé, hogy miként hagyhattuk, hogy ez megtörténjen velünk”, hanem a jövőre vonatkozó parancs is:
ez még egyszer nem történhet meg velünk
– jelentette ki.
Kövér László szerint a harmadik tanulság, hogy a nemzetközi porondon szövetségesek nélkül nem lehet sokra jutni.
A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
– mondta Áder János államfő az emlékülésen. „Száz év elteltével, két világháború után, Trianontól és gazdasági válságoktól gyötörten, egy több mint négy évtizedes kommunista-szocialista vargabetű után, egy levert forradalmat követően, többször is az államcsőd szélére jutva itt vagyunk, élünk” – hangoztatta az államfő.
Kijelentette:
senki nem vitathatja el tőlünk a jogot, hogy azért dolgozzunk, hogy a nemzet lelki határai változatlanok maradjanak, ha már a nemzet földrajzi határai megváltoztak.
Magyarország a területének 67 százalékát és lakosságának 60 százalékát veszítette el, a szintén vesztes Németország csupán a területének 13 és a lakosságának 4 százalékát
– ismertette Áder János, ami azt mutatja, hogy a népek önrendelkezésére vonatkozó wilsoni elveket csak Magyarország kárára alkalmazták. Magyarország sorsáról nem 1920-ban döntöttek, hanem sokkal korábban, „sunyi háttértárgyalásokon”.
Felkészületlen politikusok, politikai kalandorok, önjelölt próféták, fizetett ügynökök, elfogult, részben korrumpált szakértők, magyargyűlölettel fertőzött újságírók közös munkája mindaz, amit ma trianoni diktátumnak hívunk
– fogalmazott.
Trianon pedig sem békét nem hozott, sem a térség fejlődését nem segítette, de az etnikai feszültségeket sem csökkentette
– vont mérleget az államfő. A döntés egy soknemzetiségű országból több soknemzetiségű országot kreált, ezzel pedig újabb viszálykodás magvait hintette el.
Súlyos felelőtlenségnek ítélte például a határok megvédésének, a diplomáciai háttérmunkának az elmaradását, vagy a titkosszolgálati jelentésekét a háttértárgyalásairól és háttér-megállapodásairól.
Áder János szólt arról is, hogy
Magyarországot a második világháború óta újra és újra megvádolják a határok megváltoztatásának szándékával, holott amikor erre a történelem lehetőséget kínált, Magyarország sosem élt területi követelésekkel:
sem a Ceauşescu-rezsim bukása, sem Jugoszlávia szétesése, sem a Szovjetunióból kiváló Ukrajna megszületése, sem Csehszlovákia kettéválása idején.
Mi tiszteletet adunk a szomszédainknak, de azt kérjük, ők is tiszteljenek minket és az országukban élő magyarokat
– mondta.
A parlamenti emlékülés végén, a magyar és a székely himnusz közös eléneklése után
Orbán Viktor miniszterelnök odament az MSZP, LMP és a Jobbik frakcióvezetőjéhez is, akiknek kézfogással köszönte meg a megemlékezésen való részvételt.
Az ülésről egyetlen parlamenti párt, a Gyurcsány Ferenc vezette DK képviselői maradtak távol.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
