– mondta Siklósi Beatrix a közmédia kiemelt projektjeiért felelős vezetője.

Elmondása szerint június 4-éntöbbször is jelentkeznek az elcsatolt országrészekből, megszólalnak a határainkon túl élő honfitársaink is.

A nap folyamán Trianonhoz kapcsolódó filmeket vetítünk, művészek, tudósok, közéleti emberek vallanak arról, mit jelent számukra az összetartozás. Exkluzív tartalommal is készülünk. Este negyed kilenctől a Duna Televízióban Rátóti Zoltán főszereplésével mutatjuk be ’A beszéd – Apponyi a magyar ügy védelmében’ című történelmi drámát. A film azt a beszédet dolgozza fel, amelyet Apponyi gróf a magyar küldöttséget képviselve mondott 1920. január 16-án, a trianoni béketervezet végleges lezárását követően – fogalmazott.

Ezen kívül a Duna Televízióban láthatják először a nézők a Kossuth térre megálmodott Trianon-emlékművet, amelynek avatására augusztusban kerül sor és közreadnak egy különleges, örökérvényű hangfelvételt is, amellyel az egykori vallás és közoktatási miniszter Klebelsberg Kuno üzent kora fiataljainak Trianon kapcsán.

15 óra 25 perctől a Wettstein-napló című dokumentumfilmből – a béketárgyalásokban résztvevő Wettstein János diplomata hagyatékának köszönhetően – részletesen ismerhetjük meg a magyar békedelegáció öt hónapi munkájának legfontosabb mozzanatait.

Szintén a Duna Televízióban láthatják a nézők 18 óra 40 perctől a Koltay Gábor rendezésében készült Hétköznapi Trianon című dokumentumfilmet. Két fiatal a békediktátum okai után kutat Versailles-ban és az erdélyi Bonchidán, bemutatva az 1920 utáni, mai tanulságokat is tartalmazó nemzetfejlődést, de a velünk élő trianoni következményeket is.

A Kossuth délelőtt egy rádiós hidat hoz létre, amely összekapcsolja az elcsatolt részeken dolgozó kollégákat. A diktátum aláírásának időpontjában pedig, 16 óra 30 perctől, a Duna, a Duna World és a Kossuth hullámhosszán megszólalnak a harangok, felidézve a diktátum aláírásának időpontját.

Az M5-ön pedig egésznap ismert művészek beszélnek az összetartozás fontosságáról, majd este 21 óra 20 perctől történészek vitatják meg Trianon okait és következményeit, próbálják megértetni, hogy miként tudott a magyarság egy ilyen, szinte példa nélküli tragédia után is megmaradni, erősödni és létrehozni a nemzeti egységet.

A nap folyamán a Petőfi Rádió minden órában lejátszik egy felvételt egy-egy határon túli, emblematikus magyar zenekartól, a napi top 15-ös slágerlista június 4-én csak magyar számokból áll majd, a Minek nevezzelek? című magyar műsorban Boros Csaba pedig csak külhoni dalokból válogat.

A Bartók Rádió a Muzsikáló műsorfolyamban a határon túli magyarsághoz, a Kárpát-medencéhez köthető zenékkel jelentkezik. Este 20.53-tól pedig a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának határon túli magyar szerzők műveiből összeállított hangversenye kerül adásba.

A Dankó Rádióban reggel 6 és este 8 óraközött óránként több határon túli magyar dalszerző, előadó zenéje kerül adásba, a külhoni magyarságához kapcsolódó zenék is felcsendülnek, valamint minden órában egy-egy határon túli vendéggel is beszélgetnek a műsorvezetők. A 17 és 18 óra között jelentkező „Tudod-e még az én nótám” című műsor teljes egészében a külhoni hallgatóké, itt nyílik alkalmuk bővebben is beszélni magyarságukról, kapcsolatukról Magyarországgal. A rádió 19 és 20 óra között Rudolf Schuster korábbi szlovák államelnökkel magyar nyelven készült interjút ad közre.

Az M2 gyerekcsatornán pedig a Hetedhét kaland című műsor ifjú készítői videotelefonon hívják fel külhoni barátaikat, és „gyereknyelven” fogalmazzák meg mit is jelent az összetartozás. A beszélgetések közben sok minden kiderül a régi Magyarországról és hogy a határok két oldalán élő gyerekeket nem csak a közös anyanyelv kapcsolja össze.