A tanácskozáson, amelyet az Európai Unió Tanácsának horvát elnöksége kezdeményezett, és amelyről Szijjártó Péter Facebook-oldalán is hírt adott, szó volt az űrszektor és az űralapú innovatív szolgáltatások szerepéről, valamint azok felhasználásáról a Covid-19 okozta válságból való kilábaláskor.

Felvetődhet a kérdés, hogy lehet, hogy egy külügyminiszter foglalkozik az űrrel kapcsolatos kérdésekkel. Erre az a válaszunk, hogy mivel az űr Magyarország határain kívül található, ezért külügyi kérdés – jegyezte meg hozzászólásában a miniszter.

Szijjártó megjegyezte: ebben az évben ünnepeljük a negyvenedik évfordulóját annak, hogy az első magyar űrhajós elindult az űrbe. Ismertette azt is, hogy Farkas Bertalan ma már a külügyminisztériumnak dolgozik különleges tanácsadóként, „az űrkérdések tehát közel állnak a szívünkhöz”.

Elmondta, hogy létrehoztak egy átfogó nemzeti űrstratégiát, amellyel növelni szeretnék a magyar cégek szerepét a szektorban. Mivel az űrkutatást a jövő iparágának tekintik, az helyet kapott a válságból való kilábalást segítő stratégiai gazdasági programban is, jelentős költségvetési forrásokat biztosítva a területen aktív cégeknek.

Ennek előkészítéseként három nagy projekten dolgoznak, két projekt keretében egy-egy tudományos műholdat küldenének az űrbe, a harmadik keretében pedig egy tudományos fedélzeti mérőrendszert fejlesztenek, amelyet majd a Nemzetközi Űrállomásra telepítenének – mondta Szijjártó Péter.

Felszólalása végén arra kérte az Európai Bizottságot, hogy proaktívan és rugalmasan tárgyaljon a jövőben az Európai Űrügynökséggel a közös programok költségvetéséről, egyúttal meghívta a jelen lévőket jövőre Budapestre, az Asztronauták Nemzetközi Konferenciájára, amelyet idén kellett volna tartani, ám a világjárvány miatt el kellett halasztani.