Külügyi bizottság: gyűlöletkeltőek Johannis magyarellenes kijelentései
MTI, 888.hu
2020.05.11. 13:05
Kifejezetten alkalmasak a gyűlöletkeltésre Klaus Johannis román államelnök magyarságot érintő közelmúltbeli kijelentései – mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn az Országgyűlés külügyi bizottságában, a testület állásfoglalást fogadott el arról, hogy elítélik a román államelnök kisebbségellenes nyilatkozatait.
Magyar Levente kiemelte: szász kisebbségi származása okán mindenki reménykedve tekintett Johannis elnöksége elé, a romániai magyar kisebbség az első, valamint a második körben is jelentős számban szavazott rá. Felidézte a román államelnök közelmúltbeli nyilatkozatait, amelyekben a szociáldemokrata pártot Erdély magyaroknak történő átjátszásával vádolta meg, miközben a román kormány hősies harcot folytat a koronavírus ellen. Megjegyezte, hogy mindeközben a politikus magyarul köszöntötte a szociáldemokrata pártot.
Az államelnök azt az álláspontot hangoztatta, hogy aki a magyarokkal tárgyal és magyar ügyekben nem a leghatározottabban elutasító, az hazaáruló.
Magyar Levente összegzése szerint Klaus Johannis nyilatkozatai
nem értékelhetők csupán belpolitikai retorikai fogásnak, annak messzemenő következményei lehetnek, és kifejezetten alkalmasak a gyűlöletkeltésre.
Románia 2020 derekán a legmagasabb szinten tűzte zászlajára a kisebbségellenes hangot, ami az elmúlt években nem volt jellemző. Kitért arra a román „hagyományra” is, hogy
ha baj van, akkor a „magyar kártya” mindig alkalmas, hogy a közvélemény figyelmét elterelje a valós problémákról.
Arra lehet számítani, hogy Romániának nagyon komoly gondjai lesznek már idén nyáron – jegyezte meg a külügyi államtitkár. Rossz előjelnek nevezte az elkövetkező hónapokra a történteket. Szeretnék fejleszteni a román-magyar kapcsolatokat, de arról nem mondanak le, hogy a külhoni magyar kisebbséget segítsék, és megvédjék ezt a közösséget mindenfajta támadástól – mondta.
Németh Zsolt (Fidesz) bizottsági elnök jelezte: egy román bizottság is napirendre veszi a kérdést, a szociáldemokraták támogatásával előreláthatólag a jövő héten. A bizottsági elnök sajnálatának adott hangot, hogy az elmúlt évek pozitív eredményei egy ilyen vihar áldozatává esnek. Úgy látta:
Romániának egyszerre kétféle vírussal kell megküzdenie, az új típusú koronavírussal, és a régi típusú, soviniszta vírussal. Új vírushordozó jelent meg a román államelnök személyében
– fogalmazott Németh Zsolt, aki szerint a történtek azt a kockázatot hordozzák magukban, hogy a kisebbségek helyzetében a mostani status quóról hátrányos elmozdulás várható.
Kitért arra is, hogy Johannis mandátuma hamarosan lejár, és semmilyen érdemi, alkotmányos eredményt nem tud felmutatni.
Megjegyezte:
Románia nagyon érzékenyen követi, hogy Magyarország mikor kerül nemzetközi nyomás alá.
Zsigmond Barna (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az első nyilatkozata után Johannis rátett a helyzetre még egy lapáttal, és megerősítette az először elmondottakat. Arra volt kíváncsi, milyen lépések várhatóak?
Mesterházy Attila (MSZP) szintén azt kérdezte, milyen lépések történtek, illetve mit tervez a külügyi tárca, az RMDSZ-szel milyen közös stratégiát tudnak megvalósítani e téren.
Nacsa Lőrinc (KDNP) előre kitervelt kampányfogásnak nevezte a történteket, ami értékelése szerint súlyosbító körülmény. Az államelnöki nyilatkozatban tények meghamisítása történt – mutatott rá.
Juhász Hajnalka (KDNP) Románia nemzetközi kötelezettségeire hívta fel a figyelmet. Szomorúnak látta, hogy
miközben Magyarország ellen fellépnek a koronavírus elleni védekezést célzó törvény miatt, az Európa Tanács elnöke nem szólal meg ebben a kérdésben.
Brenner Koloman (Jobbik) szintén felháborítónak nevezte a román államelnök kijelentését. Kitért arra: megválasztása után nagyon sok erdélyi magyar gondolta azt, hogy a román tradíciókhoz képest barátibb elnöke lesz az országnak.
Magyar Levente válaszában elmondta:
pontosan látja mindenki, hogy mi zajlik, de nem szólalnak meg, mert az a hagyomány, hogy „hagyják főni” a problémákat. Az államtitkár az Európa Tanács hallgatását az egyik leggyalázatosabbnak tartotta az ügyben.
Megjegyezte: a járványkezeléssel összefüggésben voltak kedvező momentumok, de az a benyomása, hogy a román fél keresi azokat a pontokat, amikre fel lehet fűzni azt a narratívát, micsoda veszélyt jelent a magyar politika.
Nem bonyolódtak levelezésbe a román külügyi tárcával ez ügyben, megszólalt a kormányfő és a külügyminiszter egyaránt – jelezte további felvetésre. Szerinte a korábbi esetekkel összefüggő jelenségről van szó.
A bizottság állásfoglalást fogadott el a témában. Németh Zsolt az ülés után elmondta: úgy vélik, az autonómia minden félnek egyaránt érdeke, és szemmel láthatóan egyre szélesebb együttműködés alakul ki.
Felkérik a román államelnököt, ne akadályozza, hanem segítse az egyetértés kialakítását.
Az állásfoglalásban elkötelezik magukat román-magyar együttműködés folytatása mellett, úgy gondolják: együttműködésre vannak ítélve, Romániának Magyarország a nyugati kapuja, az erdélyi magyarság jogi helyzetén túl is számtalan közös érdekünk van.
Nagyon felelőtlen magatartás az államelnök részéről, hogy pont most teszi kockára az együttműködést.
Megjegyezte: a járvány elleni küzdelemben nagyon jó volt az együttműködés a két ország között. A bizottsági elnök jelezte:
az állásfoglalást eljuttatja a román partnerbizottságoknak, az alsó- és felsőház külügyi bizottsági elnökének, az Európa Tanács főtitkárához, a parlamenti közgyűlés elnökéhez, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnökéhez, az EBESZ-hez és a NATO-hoz.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
