A világjárvány geopolitikai következményeit taglaló beszélgetésben a lengyel diplomácia vezetője úgy látta: a pandémia „a hidegháborús korszak befejezését jelentő 1989-es évhez hasonló politikai választóvonallá válik”. Czaputowicz szerint az áttörés ilyen pillanataiban kulcsfontosságú „a (politikai) vezetés, ennek rugalmassága, hatékonysága és cselekvési energiája”.

A leginkább számottevő tényező most a hatékony állam, az, hogy egyes országok milyen módon kezelik a járványt, és milyen tempóban győzik le a gazdasági válságot – fejtette ki a miniszter.

Reagálva arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor miniszterelnököt bírálatok érik, amiért „rendeletek segítségével” kormányoz, Czaputowicz arról beszélt, hogy az EU-ban más országok vezetői is rendeletek segítségével kormányoznak.

– fogalmazott.

Czaputowicz szerint a pandémia következtében megváltoznak a nemzetközi viszonyok, többek között „fény derült a tagállamok és az Európai Unió közötti valódi viszonyokra”. Kiderült, hol rejlik a szuverenitás, vagyis a főhatalom, hiszen a veszély helyzetében „a tagállamok vállaltak felelősséget azért, ami a területükön történik” – szögezte le Czaputowicz, hozzáfűzve: ebben a tekintetben „nem sok helye maradt” az uniós intézményeknek. A miniszter szerint a járvány európai kezelése túlmutat a tagállami hatáskörbe tartozó egészségügyi megoldásokon, olyan rendkívüli lépésekre is kiterjed, mint a határzárak vagy a karanténintézkedések. „Más dolog, hogy egyes, a válságra nem elég gyorsan reagáló államok abban keresnek mentséget, hogy Brüsszellel osztják meg felelősségüket” – jegyezte meg Czaputowicz.

Úgy látta: a járvány gazdasági következményeinek legyőzésében szükség lesz Brüsszel „erőteljesebb szerepvállalására”. Ehhez viszont „nagyobb” uniós költségvetésre lenne szükség – hangsúlyozta a miniszter. Azon reményének adott hangot, hogy egyre több ország támogatni fogja a lengyel javaslatot a tagállami befizetések növelésére.