A német szövetségi kormány 2013. évi járványterve: voltak figyelmeztetések!
2020.04.02. 14:02
Létezik egy dokumentum, amelyet 2013-ban mutattak be a Bundestagnak, és csak évekkel később kapta meg a szükséges figyelmet. A címe: „Jelentés a polgári védelem kockázatelemzéséről 2012-ben”. Ebben egy pandémiás forgatókönyvet mutatnak be, amelyben meglepően sok közös vonás van a valódi koronavírus okozta válsághelyzettel kapcsolatban. Sajtóinformációk szerint a Robert Koch orvosról, a bakteriológia egyik megalapítójáról elnevezett szövetségi egészségügyi intézet készítette a kockázatelemzést. Akkor a kormányzat részéről érdemben senki sem reagált a szervezet preventív járványtervére.
Első körben 6 millió fertőzött
A jelentésben bemutatott forgatókönyv így néz ki:
- Egy „rendkívüli járványt ír le, amely egy új kórokozó elterjedésén alapul”.
- Az elméleti forgatókönyvben egy „Ázsiából származó vírusról” beszélnek, amelyet „Modi-SARS vírusnak” hívnak.
- „A betegség első hullámának tetőzésénél, kb. 300 nap után, Németországban körülbelül 6 millió ember kapta el a Modi-SARS-t” – folytatja.
- A feltételezett betegség tünetei hasonlóak a Covid-19 betegségekhez: láz, köhögés, émelygés, tüdőgyulladás.
- Különösen érdekes: Egy ilyen világjárványnak igen kritikus az infrastruktúrára és az egészségügyi ágazatra gyakorolt hatása. A jelentés szerint: „Egyre növekszik a kereslet a gyógyszerek, az orvostechnikai eszközök, az egyéni védőeszközök és a fertőtlenítőszerek iránt. Mivel a kórházak, az orvosi rendelők és a hatóságok általában a gyors szállításra támaszkodnak, de az ipar már nem képes teljes mértékben kielégíteni a keresletet, így igen komoly problémák merülnek fel.”
A jelentés szerint a betegségnek három hulláma várható. A fertőzött emberek szekréciója, izolálása és karanténja csak korlátozott mértékben hatékony, mivel a betegek már az első tünetek óta fertőznek. A vírus terjesztésére nem elsősorban a háztartásokban és a kórházakban kerülhet sor, hanem a tömegközlekedésben, a munkahelyen és a szabadidőben – mondja az elemzés. A forgatókönyv szerint a szerzők három betegséghullámot várnak el. Az első hullám önmagában hatmillió embert érintene, „az egészségügyi rendszer hatalmas kihívásokkal néz szembe, amelyeket nem lehet legyőzni” – figyelmeztetett a kockázatelemzés, amely szerint legalább 7,5 millió ember halálát okozhatja egy ilyen fertőzés közvetlen következménye.
Egyre szűkülő kínálat a fertőtlenítőszerek tekintetében
Elsősorban a fertőtlenítőszerek hiánya volt az elmúlt hetekben drámai mértékű Németországban – ráadásul az árak óriási emelkedést mutattak. Megjegyzendő, hogy 2013-ban is rámutattak arra, hogy az „emberi és anyagi képességek” nem lennének elegendőek a „szokásos gondozási mérték fenntartásához”. A koronavírus elleni küzdelemben nincs elegendő maszk és védőruházat a kórházakban. Az elmúlt hetekben az intenzív osztályokon az ágykapacitás bővítésére volt szükség, hogy számos súlyos esetre felkészülhessen az adott intézmény.
A szövetségi kormány akkor megfelelően reagált?
Milyen következtetéseket von le a szövetségi kormány a hét évvel ezelőtti információkból? Lothar Wieler, a Robert Koch Intézet vezetője néhány nappal ezelőtt elmondta: A jelentést abban az időben nagyon pozitívan fogadták, mert számos ajánlott intézkedést hasznosnak tartottak belőle. Ideje megnézni, hogy a jelentésben szereplő ajánlásokat milyen módon hajtották végre, milyen jól készültek fel az orvosok az adott helyzetre. Wieler ugyanakkor védelmébe is vette a német kormányt: „Ez egy nagyon súlyos járvány. Bizonyára nincs olyan ember, aki optimálisan fel tud készülni egy ilyen nagy feladatra.”
„Nehéz helyzetben vagyunk”
A CDU/CSU képviselőcsoportjának alelnöke, Thorsten Frei „nehéz helyzetről” beszél a fertőtlenítőszerek hiányával kapcsolatban. Mint elmondta: „Ez vonatkozik mind a fertőtlenítőszerekre, mind a védőruházatra, különösen a klinikákon és az ápolóknál. A válság után azt is látnunk kell, hogy egyes gyógyszerek és termékek előállítása inkább Németországban és Európában zajlik, hogy válsághelyzetben jobban felkészülhessenek és kevésbé legyenek függésben külső tényezőktől” – mondta Frei.
A rendfenntartók szempontjából viszont derűlátó az elemzés végkövetkeztetése: „Az is lehetséges, hogy az emberek már nem követik a rendőrség és más hatóságok utasításait – vagy agresszív módon viselkednek a hatóságok képviselői felé. A fertőzés miatti félelem miatt azonban nagyobb zavargásokra nem számíthatunk.”