Tegyünk egy kis rendet a fejekben: valóban 2000 milliárd forintot ad hazánknak az EU?
2020.03.31. 17:35
Pár napja terjed a világhálón a hír, hogy „az Európai Unió 2000 milliárd forintnak megfelelő támogatást biztosít Magyarország részére”, hogy a koronavírus, illetve az általa generált gazdasági recesszió ellen hatékonyan tudjunk védekezni.
Ilyen nagy számoknál az ember már képtelen a mennyiségek érzékelésére, ezért érdemes perspektívába helyezni ezt a hatalmas összeget.
Mivel a magyar kormány éves szinten nagyjából 20 ezer milliárd forintos költségvetésből gazdálkodik – vagyis ebből a büdzséből épül a kisvasutaktól az autópályákig minden, ebből a pénzből kap fizetést az összes tanár, orvos és közmunkás stb. –, ez a támogatás ennek a hihetetlenül magas összegnek a 10 százaléka.
Az ördög persze a részletekben rejlik, és érdemes négy dolgot megérteni ahhoz, hogy lássuk, mekkora csúsztatás az egész.
A pénz egy jelentős része eleve nem „kapott”, hanem az EU egyszerűen elengedi a tagállamoknak a hátralévő befizetéseket
Ezáltal több pénz marad a tagállamok zsebében, és ezt is hozzáadják az összeghez.
Kevesen gondolkodnak el rajta, hogy az EU-nak egyáltalán honnan van pénze, bevétele, saját jövedelme, hiszen nincsenek ugye kizárólag EU-s állampolgárok, akik az EU-nak fizetnek adót.
Az EU lényege, hogy részt vehetsz a közöspiac-buliban, vagyis vámmentesen terjeszkedhetsz az övezeten belül, befektethetsz, munkaerőt toborozhatsz, stb.
Ezért viszont a tagállamoknak kemény éves tagdíjat kell fizetniük, és ez minden tagállamra vonatkozik. Ez az az összeg, amit az EU visszaoszt a tagállamoknak, de ezt sem kormányoknak adja, hanem konkrét pályázatokra szánja.
Az említett összegen kívül a tagállamoknak még ráadásul gyakran vissza is kell fizetnie a már kiutalt források egy részét, és ezt engedte el most Brüsszel.
Ami nyilván szintén felszabaduló összegként szerepel majd a végső elszámolásban, de azért mégsem arról van szó, hogy itt mágikusan extra forrás teremtődik.
Nem ad semmi újat az EU, hanem a már egyéb dolgokra megítélt összegeknek az elköltését engedélyezi egészségügyi célokra.
Az előbb említett, tagállamoknak visszautalt összeg nem költhető el akármire: hogyha azt az EU egy múzeum felújítására vagy gazdaságzöldítésre adta, akkor azt arra is kell elkölteni.
Nos, ezt a tiltást oldotta most fel az EU: bármire is hívták le az összeget, mostantól el lehet költeni a koronavírus okozta egészségügyi hiányok pótlására is, és gazdaságélénkítésre is. Ennyi.
Ez nem egy „kegy”, amit az EU nyújt, az EU-s államok kormányfői egy uniós csúcson döntöttek közösen így.
Vagyis magyarul arról, hogy szüneteltetik az EU normál működését a fennálló helyzetre való tekintettel, és az ott felhalmozott pénzt tűzoltásra költik.
Ez az összeg egyébként úgy került oda, hogy az említett tagállamok belelapátolták, pontosan azért, hogy ilyen problémákat megoldjanak vele.
+1 A járvány elleni védekezés egyébként sem pénzkérdés.
Mind az operatív törzs, mind a kormány többször hangoztatta, hogy felülről nyitott költségvetésből gazdálkodnak a kérdésben, így a forráshiány nem akadálya a védekezésnek.
Nálunk jóval szegényebb és egészségügyi rendszer szintjén fejletlenebb államok is hatékonyan tudtak védekezni (pl. Vietnam), míg nálunk gazdagabb országok is véreztek már el a járványban (New York állam vagy Svédország).