Mint ismert, 2006 után Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és akkori pártja, az MSZP több biztosítós modellt akart bevezetni a magyar egészségügyben, az állami egészségüggyel szemben a magánegészségügyet támogatták volna.

Szerencsére a tervüket végül nem tudták megvalósítani. S hogy miért szerencsére? Elég megnézni a koronavírus-járvány okozta pusztításokat Spanyolországban, ahol egy hasonló struktúra alapján működik az egészségügy.

A mediterrán államban már 65 719 koronavírusos betegről tudni, a halálos áldozatok száma pedig 5138. Spanyolországban rendkívül magas – több mint 9400 – a koronavírussal diagnosztizált egészségügyi dolgozók száma, éppen ezért a kormány elbocsátási tilalmat rendelt el a járvány idejére.

A fertőzésnek két nagy gócpontja van: Madrid tartomány és Katalónia. A betegek ellátása ebben a két tartományban az országos átlagnál is jobban terheli az egészségügyet.

Spanyolországban a járvány elején bezártak a magánkórházak, a tulajdonuk részét képező lélegeztetőgépek pedig kihasználatlanul porosodnak.

A szerteágazó egészségügyi modell miatt a spanyol kormány nem is tudja, hogy pontosan hány ilyen eszköz van az országban, a becslések 1500 és 3000 közé teszik a kihasználatlan lélegeztetőgépek számát.

Miközben többek között állatorvosi és szépészeti klinikákon „pihennek” az életmentő szerkezetek, addig van olyan spanyol város, ahol háromszor annyi súlyos beteg van, mint használatban lévő lélegeztetőgép.

A spanyol kormány talán kicsit későn, de felismerte a Gyurcsány-féle egészségügyi modell buktatóit, már dolgoznak egy olyan törvénytervezeten, amely felszólítaná a magánkórházakat, hogy adják át a lélegeztetőgépeket.

(El País nyomán)