Franciaország vészhelyzetben: szélesebb hatáskörök a kormánynak – oxiológiai ellátás célirányosítása, terepi kórházak telepítése

A francia kétkamarás törvényhozás – előbb a Szenátus, majd a Nemzetgyűlés – március 22-én egészségügyi vészhelyzetet hirdetett az országban a koronavírus terjedésének megakadályozására, így a kormány szélesebb hatásköröket kapott a járvány leküzdésére.

A vasárnap elfogadott törvényjavaslat lehetővé teszi a miniszterelnök számára, hogy – az egészségügyi miniszter tanácsára – haladéktalanul korlátozó intézkedések sorát rendelje el, azokat az egész országban érvényesítve. Így szigorúbb korlátozásokat vezethetnek be a mozgásra, és esetlegesen megtilthatják a találkozókat és az üzleti tevékenységeket. A francia kormánynak lehetősége van bármilyen áru vagy szolgáltatás igénybevételére – ideértve a taxikat is, a kórházi személyzet szállítására, a Covid-19-járvány leküzdése érdekében.

Az egészségügy már racionalizálja magát a rendkívüli helyzetben. Az újraélesztési ellátás szolgáltatásainak befogadási kapacitása március közepén ötezer volt Franciaországban, ami eszközfelújításokkal és a kórházi értelemben nem sürgősnek vagy szükségesnek ítélt beavatkozások mellőzése révén – szakemberek számítása szerint – 10 ezerre is emelhető. Ez például alapszintű, eszköz nélküli újraélesztést (BLS) jelenthet, amikor a keringés és a légzés kórházi eszközök nélkül, befúvásos lélegeztetéssel, illetve külső mellkaskompressziókkal pótolható.

Hadsereg szerepe: a meghozott elszigetelési intézkedések célja a kórházak telítettségének csökkentése volt az érkezések hullámának növekedése nyomán. Néhány francia kórház mára elérte a telítettséget, köztük az elzászi Mulhouse és a korzikai Ajaccio kórházai; az ilyen helyzetek kezelésére, a francia hadsereg terepi kórházat állított fel a polgári kórház megsegítésére az elmúlt napokban.

Németország: a Landok jelentős alapjogi jogkorlátozásokat vezethetnek be az emberek mindennapjaiban

Németország tizenhat állam (Land) szövetsége, a helyi törvényhozóknak van mozgástere a válság kezelésére. Például Bajorország már rendkívüli helyzetet is kihirdetett a koronavírus-járvány elleni hatékony küzdelem érdekében. Az ennek nyomán elfogadott intézkedésekkel lehetővé tették a segédszemélyzet, a tűzoltóság és a mentőszolgálatok egyetlen parancsnokság alá helyezését, illetve azok szorosabb összekapcsolását a napi munkában.

A fertőzések elleni védelemről szóló 2001. évi törvénynek megfelelően az egész német államszövetségben intézkedések sorát hozzák. Ez jelentős jogkorlátozásokat tesz lehetővé a döntéshozók számára az emberek alapvető jogaiban. A törvény 17. §-a értelmében ez a polgárok egyéni szabadságát, a mozgásszabadságot, a gyülekezés szabadságát és az otthon mint tulajdon sérthetetlenségét is érintheti. A tömeges összejövetelek szövetségi szintű tilalma már hatályos intézkedés Németországban.

Egyesült Királyság: rendkívüli kormányzati intézkedések, a magánszektor is racionalizál az egészségügyisek érdekében

Az Egyesült Királyság Képviselőháza (House of Commons) a legerősebb jogkörrel rendelkező törvényhozó intézményként már tárgyalja a járvány megfékezését célzó törvényjavaslatot, amely rendkívüli intézkedések jogát telepítené a brit kormány számára. A kormány elsősorban a közrendiháznak felelős, és a válságkezelő miniszterelnök, Boris Johnson addig maradhat hivatalban, amíg az alsóház bizalmát élvezi.

A javaslat a fertőzésgyanús emberek kényszerkivizsgálásának elrendelését, a repülőterek időleges bezárását és sok egyéb rendkívüli intézkedést teszi lehetségessé időlegesen, és a tervezet alapján a belügyminiszter utasíthatja az üzemeltetőket a repülőterek és a kikötők működésének átmeneti felfüggesztésére, amennyiben a határőrség munkára fogható állományának létszáma a megbetegedések miatt – már a közbiztonság megőrzését veszélyeztetve – jelentősen lecsökkenne. Az új törvény a járvány idejére felhatalmazza a kormányt rendezvények és gyűlések korlátozására bármilyen helyszínen.
A brit élelmiszerbolt-piac egyhatodát Sainsbury’s óriáscég bevezette közel 1500 üzletében, hogy egységes nyitvatartás keretében hétfőn, szerdán, pénteken reggel 8-tól, 9 óráig csak idős emberek és NHS-igazolvánnyal rendelkező egészségügyi dolgozók léphetnek be az üzletekbe. Ennek a korlátozó intézkedésnek az oka, hogy sokan pánikszerűen és jelentős mértékben kezdték feltölteni saját otthoni készleteiket például az egészségügyi dolgozók megfelelő élelmiszer-ellátását veszélyeztetve, akikre munkaidő után már csak az üres polcok vártak.

Járványhelyzet Olaszországban: kormányzati intézkedéssorozat az elmúlt két hónapban – az olasz gazdaság leállítása

Az első intézkedések között a kormány felfüggesztette a Kínába irányuló és onnan induló összes repülőjáratot, és vészhelyzetet hirdetett ki. Megjegyzendő, hogy az olasz csizma felső szegmensében jelentős kínai közösség él, akik egy része a járvány ottani kitörését követően tért vissza az ázsiai országból. Ezt követően Észak-Olaszország tizenegy önkormányzatát azonosították a járvány gócaiként, és karantén alá helyezték őket. Giuseppe Conte miniszterelnök 2020. március 8-án kiterjesztette a karantént Lombardia egészére és 14 másik északi tartományra, másnap pedig Olaszország egészére, közel 60 millió embert helyezve karantén alá. 2020. március 11-én Conte szinte minden üzleti tevékenységet betiltott az élelmiszerboltok, szupermarketek, gyógyszertárak működésének kivételével. Március 21-én az olasz kormány elrendelte minden – nem létfontosságú, önfenntartó szükségleteket kielégítő – vállalkozás működésének és ipari tevékenységnek a felfüggesztését, és tovább korlátozta az emberek mozgásszabadságát.

Az olasz alkotmány 70-82. cikkelye öleli fel a jogalkotási folyamat témakörét, a 77. cikkely szabályozza a rendkívüli helyzetek esetén a kormány fellépésének mozgásterét. Az olasz kormány a szenátus és a képviselőház engedélyező aktusa nélkül nem adhat ki törvényerejű rendeletet.

Kijelenthető a fentiek alapján, hogy gazdasági és politikai értelemben is jelentős európai államokban is ebben a rendkívüli járványügyi helyzetben számos speciális, különleges jogi megoldást alkalmaznak. És folytathatnánk a sort, Norvégiában például külön törvény rendelkezik arról, hogy a végrehajtó hatalom által súlyos krízishelyzetben meghozott intézkedések felülírhatják a jogrendszer bármely szabályát, és minden „szükséges intézkedésre” kiterjedhetnek. Az elv ugyanis egyszerű és egységes – járványügyi válsághelyzetben első az állampolgárok életének és testi épségének a megóvása, akár több alkotmányos jog és intézmény szükséges és arányos korlátozása mellett.