Az Alapjogokért Központ elemzése emlékeztet, hogy 2018 augusztusában a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája, Szabó Gabriella az uniós bírósághoz fordult a magyar menekültügyi szabályok szigorítása miatt. A magyar eljárásban érintett migránst a Helsinki Bizottság segítette és ők is indítványozták az EU-s testülethez fordulást, melynek a bírónő eleget is tett.

Két éve nyáron a kormány által bevezetett úgynevezett „Stop Soros” törvénycsomag egyik lényeges eleme az volt, hogy az a migráns – esetünkben egy szír ügyfél –, aki Magyarországra érkezése előtt már áthaladt egy biztonságos országon, hazánkban nem lesz jogosult menekültstátuszra. Ennek megfelelően a bevándorlási hatóság el is utasította az illető kérelmét.

Az Alapjogokért Központ szerint utóbbi bíróság az alábbiakat állapította meg: az uniós jogot „úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi a nemzetközi védelem iránti kérelem elfogadhatatlanság miatt való elutasítását azon indok alapján, hogy a kérelmező olyan államon keresztül érkezett az érintett tagállam területére, amelyben nincs kitéve üldözésnek vagy súlyos sérelem veszélyének, vagy amelyben biztosított a megfelelő szintű védelem”.

Az elemzésből azonban egyértelműen kiderül, hogy ún. „első biztonságos ország szabályát” nem egyszerűen a magyar törvények és a Genfi Konvenció helyes értelmezése, de az Alaptörvény is rögzíti.

– írják az elemzésben

Kiemelik: a döntés bár csak „eligazítást” ad most a magyar bíróság részére, azért is döntő fontosságú, mert ugyanezen szabályozás miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított hazánk ellen. Ez utóbbi szintén az EU bírósága előtt van, és a mostani döntés alapján vélelmezhető, hogy ott is Magyarország ellen döntenek.

„Mindenki hülye, csak ők a helikopterek!” – zárják az elemzést.