Válsághelyzet idején jóérzésű ember számára meglepő követeléscsomaggal állt elő szerdán az Amnesty International, Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatának egyik fontos szövetségese és támogatottja – írja a Tűzfalcsoport.

„A kormányok koronavírusra adott válaszai és emberi jogi kötelezettségeik” című „előzetes állásfoglalásként” aposztrofált dokumentumukban sorra vették azokat „az emberi jogi aggályokat, amelyekre a járványügyi intézkedések, például a karantén, az utazási korlátozások vagy tilalmak a legnagyobb hatással vannak”.

A sorosista jogvédők szerint „az emberi jogokat nem szabad luxusként felfogni a járvány miatt, amelyet majd akkor vehetünk ismét elő, ha a járványveszély érdemben csökkent”. Úgy vélik tehát, hogy az emberi életek megóvása fontos, de nem fontosabb például a mozgás vagy a szólás szabadságánál.

Ebből következően erős fenntartásaik vannak a karanténnal szemben, mivel a vesztegzár alá helyezettek között „voltak olyanok, akik nem tudták alapvető emberi jogaikat gyakorolni (…), mint például (…) nem tudnak eljutni a munkahelyükre.”

Ugyanebben az állásfoglalásban a karanténra kényszerpihenőként hivatkoznak, majd közlik, hogy szerintük „minden korlátozás esetén a bírói kontrollt és a felülvizsgálat lehetőségét biztosítani kell”. Hátha az akadékoskodó beteg végigfertőzi a fél bíróságot.

„Több állam is lezárta határait vagy beutazási tilalmat rendelt el a COVID-19 vírus által érintett területekről, gyakran érzékenyen befolyásolva azokat, akik családjukhoz kívánnak hazatérni, vagy akik szokásos üzleti tevékenységüket végeznék, illetve tanulni akarnának” – így kesereg a dolgozat következő fejezetében az Amnesty International. Aztán a WHO tekintélye mögé bújva közlik, hogy a szervezet „általánosságban ellenzi a járvánnyal érintett országok által bevezetett utazási és kereskedelmi korlátozásokat.”

A Soros-féle Amnesty a rendkívüli állapot bevezetését is ellenzi: joggal való visszaélésként tüntetik fel a magyar kormány múlt heti lépését. Azt írják, az állam csak akkor jogosult – és akkor is kizárólag a nemzetközi joggal összhangban – „rendkívüli helyzetet (veszélyhelyzetet) kihirdetni”, ha „a rendkívüli helyzet a nemzet létét fenyegeti (például, ha a járvány halálozási aránya kiugróan magas és fennáll a veszély, hogy tovább terjed)”. Vagyis az ő logikájuk szerint a vészhelyzet inkább az utolsó kenet, semmint az orvosság vagy a védőoltás szerepét kéne, hogy betöltse.