„A hanyatló Nyugat-Európa példát vehetne a visegrádi országokról”
888.hu, V4NA
2020.03.10. 21:01
Exkluzív interjút adott a V4NA nemzetközi hírügynökségnek David Engels neves belga történész, egyetemi professzor, aki pozitív, követendő példaként említi a visegrádi országokat a hanyatló Nyugat-Európával és a szétesőben lévő Európai Unióval szemben. Engels úgy véli, hogy csak az összefogás mentheti meg a közös európai civilizációt.
A történész szerint „nyugatinak” lenni nem feltétlenül a földrajzi értelemben vett jelentésre vonatkozik, sokkal inkább egy kulturális identitáshoz való tartozást jelképez. Elmondása szerint van egy hármas összetett történelmi örökség:
- a görög-római örökség,
- a zsidó-keresztény hatás, illetve
- a kelta, germán és szláv népek hagyományai.
Engels szerint mindez összekeveredett az úgynevezett „keresztény világban”, amely a 10. században alakult ki és mind a mai napig identitásunk valódi kulturális alapját képviseli.
„Másrészt van egy bizonyos pszichológiai hozzáállás is, mely szerint a nyugati ember mindig gyorsabb, magasabb és erősebb szeretne lenni, mint a többiek; egy olyan mentalitásról van szó, amely alapjában véve megkülönböztet bennünket más nagy civilizációktól” – fogalmazott.
Számára Nyugat-Európa egyértelműen a régi vasfüggönytől nyugatra fekvő országokat jelenti, amelyeket szerinte manapság a leginkább sújt a mostanában jellemző civilizációs válság, míg a közép-, kelet- és délkelet-európai országok továbbra is elhatárolódnak tőle – legalábbis egyelőre, amint az a visegrádi országok esetében is tapasztalható.
A V4-ekről szólva elmondta, hogy számára rendkívül érdekes, ahogyan a visegrádi országok egy egyfajta alternatív Európai Unió létrehozására törekednek.
Szerinte ez nemcsak pusztán gazdasági és adminisztratív megfontolásokon alapszik, mint ami az Európai Közösség államait jellemezte, hanem itt az az azonosságtudat is jelen van, amit az európai intézmények mindig is próbáltak elkerülni.
Remélhetőleg ez a csoport, melyet egyrészt az egyre inkább elnyomó Európai Unió, másrészt a „politikailag korrekt” szellemiséget védelmező, arrogáns politikát folytató szomszédos országok fenyegetnek, ellen tud állni ennek a nyomásnak azáltal, hogy erős intézmények létrehozásával megerősítik a köztük lévő együttműködést és sikerül meggyőzni állampolgáraikat a helyzet sürgősségéről – mondta, hozzátéve, hogy a keleti országokat szabad véleménynyilvánítás és demokratikus politika jellemzi.
Bár David Engels belga állampolgár, mégis Lengyelországban él. Elmondása szerint egyrészt adódott számára egy rendkívül ígéretes szakmai lehetőség a poznańi Instytut Zachodni állami kutatóintézetben, másrészt a családjára is gondolnia kellett.
Mikor azt láttam, hogy az együttélés egyre nagyobb akadályokba ütközik Nyugat-Európában, ahol a zavargások egyre gyakoribbak, elsődleges feladatomnak azt tekintettem, hogy megvédjem a családom ettől a folyamattól, ugyanakkor szerettem volna meghagyni annak a lehetőségét, hogy folytathassam az aktív kampányolást az írásaimon, előadásaimon, tanfolyamaimon keresztül. Lengyelország minden tekintetben ideális helynek bizonyult, hiszen a kulturális gyökereit megőrző, gazdaságilag virágzó állam, Európában az egyik legalacsonyabb bűnözési rátával. Konzervatív politika jellemzi, ám mégis nyitott az európai egyesülés gondolatára (annak ellenére, hogy erősen kritizálja az Európai Unió jelenlegi irányát)
– vélekedett.
A teljes interjú ITT olvasható.
David Engels belga történész, egyetemi professzor 1979. augusztus 27-én született Verviers-ben, Belgiumban. 1997 és 2002 között történelmet, filozófiát és közgazdaságtant hallgatott a Rajnai-Vesztfáliai Műszaki Egyetemen Aachenben. 2005-ben ledoktorált, majd az Aacheni Egyetem Ókortörténeti Tanszék vezetőjének asszisztenseként kap munkát. 2008-ban kinevezték a Brüsszeli Szabadegyetem (ULB) Római Történelem Tanszék vezetőjének. 2009-től a Latomus kiadó szerkesztőjeként is dolgozott, ahol később főszerkesztő, majd 2012 és 2017 között főigazgató volt. Részt vett számos kutatási projektben és mellette 2007-től folyamatosan publikál, műveiben elsősorban az Európai Unió és a késő Római Köztársaság közötti párhuzamra koncentrál. A nyugat-európai társadalmak fejlődésének szakértőjeként személyesen tapasztalta meg a multikulturalizmus, a globalizmus és az egyetemesség ideológiájának a hazájára gyakorolt közvetlen következményeit. 2018-ban Brüsszelből a lengyelországi Poznańba költözött családjával, az Instytut Zachodni állami kutatóintézetben dolgozik kutatóprofesszorként. Több műve is megjelent, közülük a legismertebb „A birodalommá válás útján” című kötet, melyet 2013-ban írt. A kötet Franciaországban és Németországban is eladási rekordokat döntött, a német sajtó 2014 szeptemberében a hónap legjobb könyvének választotta.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
