Vasárnap jelentették be, hogy hétfőn a szokásos rendben nyitják meg az olasz tőzsdét. Az ország börzéjének központja Milánóban található, amely már jó ideje lezárt területnek számít a koronavírus-járvány miatt. Azóta a karantént Olaszország teljes területére kiterjesztették.

A V4NA nemzetközi hírügynökség szerint a bejelentést követően Matteo Salvini, a jobboldali Liga párt vezetője Twitter-oldalán nyilvánult meg a döntéssel kapcsolatban.

A volt belügyminiszter arra szólított fel, hogy mindenképpen tiltsák be az úgynevezett shortolásos eladási műveletekből származó értékpapír-vásárlásokat.

„Ilyen helyzetekben előfordul, hogy nagyon kevesen hatalmas összegeket keresnek, emlékszünk még Soros esetére 1992-ből, aki abból szerezte vagyonát, hogy lefelé spekulált Olaszország ellen” – írta Salvini.

Véleménye szerint nem tolerálható, ha valaki kihasznál egy nemzeti vészhelyzetet azáltal, hogy az olasz megtakarítások kárára spekulál.

A milánói tőzsdén hétfőn érezhető volt, hogy az olajár drámai zuhanása mellett a koronavírus terjedése is aggasztotta a piaci szereplőket. Az olasz tőzsde 10 százalék feletti esést követően kissé feljebb kapaszkodott, bár az esés továbbra is jelentős, a milánói börze 8,7 százalékkal került lejjebb.

Nem véletlen, hogy Salvininek épp Soros György jutott eszébe a tőzsdenyitással kapcsolatban, ugyanis a tőzsdespekuláns 1992-ben akcióba lendült több európai piacon is.

Korabeli híradós tudósítások szerint a spekuláció hatására a líra 30 százalékot veszített értékéből, valamint az Olasz Nemzeti Bank 48 milliárd dollárt költött el hiába a líra megvédésére. Bettino Craxi egykori olasz miniszterelnök szerint nem is lehet tudni, hogy Soros mekkora összeget keresett az akcióval.

Évekkel később, 1996. február 16-án az EIR című újság arról számolt be, hogy az olaszok Rómában és Nápolyban is nyomozást indítottak Soros György ellen. A lap szerint az olasz újságok „líragyilkosnak” nevezték Sorost.

Az EIR szerint Cesare Martellino római államügyész bejelentette, hogy irodája elrendelte az pénzügyi rendőrségtől (Guardia di Finanza), hogy kezdjen nyomozást a Soros-ügyben. Továbbá a nápolyi államügyész, Antonio Guerriero megkezdte az Olasz Nemzeti Bank tevékenységének vizsgálatát a monetáris válság idején. A két nyomozás alapjául egy 1995-ben bemutatott jogi tájékoztatás szolgált.

A jogi anyagban követelték a vizsgálatot Soros ellen, ugyanis fenn állt annak a gyanúja, hogy a tőzsdespekuláns törvényt szegett azzal, hogy kiprovokálta egy nemzeti valuta értékvesztését. Az akkori olasz törvények szerint ezt akár négy év börtönnel is büntethetik.