Hétfőtől már öt másodperc alatt érkezhet utalás a bankszámlánkra
2020.03.01. 16:35
Hétfőtől, tehát holnaptól életbe lépő új átutalási rendszernek köszönhetően a tranzakciók átfutási ideje legfeljebb öt másodpercre csökken a korábbi négy óráról, és az év 365 napján 0-24-ben elérhető lesz. Minden egyedi forint-átutalás 10 milliós összegig azonnali fizetésnek minősül, amennyiben azt forintszámláról indítják magánszemélyek egymás között vagy vállalatok felé.
A nyugdíjkifizetések ugyanakkor továbbra is az éjszakai elszámolásban, míg a bérfizetések – amelyek zöme csoportos átutalás – változatlanul a napközbeni elszámolásban maradnak.
A Magyar Nemzet arról ír, hogy az új rendszer bevezetése rendkívül komplex fejlesztést igényelt. 35 hitelintézet megközelítőleg négy éven keresztül dolgozott a projekten, több mint egyéves tesztelési időszakkal.
Hétfőn az azonnali fizetések első szakasza indul csak el, a második szakasz szeptember 1-jével kezdődik, amikortól lehetséges lesz vállalati kötegelt utalásokat, rendszeres átutalásokat, értéknapos utalásokat is az új rendszerben kezelni.
Egy harmadik szakaszt is terveznek az MNB-nél, a cél, hogy 2-4 éven belül mindenhol lehessen elektronikus úton fizetni, bankkártya nélkül, átutalással.
Az azonnali fizetések esetében újdonság, hogy a tranzakciókhoz nem szükséges megadni a bankszámlaszámot, úgynevezett másodlagos azonosítóként elég egy telefonszám, e-mail-cím vagy adóazonosító. Ezt az ügyfél a számlavezető bankjánál tudja regisztrálni. A másodlagos azonosítókat – amelyeket évente meg kell újítani – egyetlen bankszámlaszámhoz lehet hozzákapcsolni, mindig az utolsó számlaszám az érvényes, amihez az azonosítót társították. Az ügyfelet a sikeres és a sikertelen tranzakciókról is értesíteni kell. A sikertelent azonnal közölni kell. Ha pedig rossz helyre megy az utalás, akkor a bankhoz lehet fordulni, hogy próbálja meg visszaszerezni az érintett összeget.
A hétfőn startoló rendszerről az Magyar Nemzeti Bank a készpénzhasználat visszaszorulását várja, becsléseik szerint az utalások aránya 2030-ra a mostani 15-20 százalékról 45-50 százalékra nőhet majd.