Tegnap éjjel zajlott a Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó politikusok tizedik országos tévévitája. Heten vettek részt rajta.

• Az egyik főszereplő a legutóbbi elnökválasztásról, valamint kommunista jellegű megnyilvánulásairól ismert Bernie Sanders szenátor. Sanders esélyei a kezdetektől fogva jók voltak, azonban nevadai győzelme után a legesélyesebbé vált a posztra. A párton belül ugyan a centrumban helyezkedik el, de egyértelműen neki vannak a legszélsőségesebb követői, valamint nem titkolja vonzalmát a szocialista rendszerekhez sem. Megválasztása esetén ő lenne az Egyesült Államok első zsidó származású elnöke.
• A másik fő esélyes Pete Buttigieg, egy indianai kisváros volt polgármestere. Buttigieg esélytelenként indult az első vitákon, azonban remek szónoklataival – többek között Obama választási beszédeinek átvételével – és mérsékelt nézeteivel elragadta Joe Bidentől a Demokrata Párt mérsékelt szavazóit, így jelenleg ő a második legesélyesebb. A hadsereget is megjárt politikus győzelme esetén ő lenne az első nyíltan homoszexuális elnöke az Egyesült Államoknak.
• Michael Bloomberg amerikai milliárdos, de nem akármilyen. Soros György és Donald Trump vagyona együttvéve is eltörpül Blomberg összehalmozott vagyona mellett, egy internetes mém szerint, ha Krisztus születésétől kezdve dolgoznánk ezerdolláros órabérért, akkor sem lenne annyi megtakarított pénzünk, mint neki. New York város volt polgármestere nem fárasztotta magát az eddigi vitákkal és választási körökkel, beletolt 400 milliót a Demokrata Pártba, úgyhogy a szabályok megkerülésével kivételt tettek vele, és nem kellett részt vennie az eddigi fordulókon.
• Elizabeth Warren massachusettsi szenátor, az első fordulók legesélyesebbnek tartott jelöltje. Esélyei gyakorlatilag eltörpültek azóta, főként a következetlen kommunikációjának és gyenge retorikai képességének köszönhetően.
• Amy Klobuchar minnesotai szenátor, aki szintén az esélytelenek között indult a futottak még kategóriában, és egyelőre támogatottsága nem közelíti meg az élmezőnyt, egyre többen támogatják őt is.
• Joe Biden az Obama-kormányzat egykori alelnöke volt. Az ő aduja az volt, hogy magas támogatottságot mértek neki a feketék körében, ez azóta már elapadt, valamint öreg kora és folyamatos bakijai miatt – néha nem tudja hol van, szenátorjelöltként beszél magáról, stb. – gyakorlatilag lenullázódtak az esélyei.
• Tom Steyer egy másik amerikai milliárdos, szintén viszonylag kevés eséllyel.

A vitát az a tény tette különösen jelentőssé mind a politikusok, mind a választók szemében, hogy a héten szombaton a demokraták Dél-Karolinában tartanak előválasztásokat.

Az össztűz természetesen a legesélyesebbnek tartott Sanders szenátorra zúdult, akinek nagyarányú támogatottságát elemzők szerint a Demokrata Párt elitje nem nézi jó szemmel, mert félnek tőle, hogy Trump ellen rosszabb esélyekkel indulna, mint egy kevésbé szélsőséges jelölt, hiszen nemcsak a demokrata, hanem a pártfüggetlen szavazókat is meg kell szólítani.

Szintén elítélték gazdaságpolitikai elképzeléseit, a mindenkinek alanyi jogon járó általános egészségbiztosításról szóló tervét, az ingyenes felsőoktatást szorgalmazó javaslatát.

Pete Buttigieg megjegyezte:

Ebben egyébként a veteránnak igaza van, a Republikánus Párt egyik legradikálisabb és a Demokrata Párt szintén legradikálisabb elnökjelöltje érdekes vitákat adna Amerikának.

Sanders a vita végén ugyan azt állította magáról, hogy nem radikális, de rögtön megtoldotta beszédét két radikális politikusnak az éltetésével, például dicsőítette a régi kubai kommunista rendszert, azt állítva, hogy Kuba ugyan most diktatórikus ország, de régebben nem minden volt ott rossz. Interjújának ezt az állítását a vitán résztvevő valamennyi elnökjelölt-aspiráns elítélte.