Kásler Miklós újságírók előtt kiemelte: a megújult NAT szakmai konszenzus alapján, hosszas társadalmi, szakmai egyeztetést követően nyerte el végleges formáját.

A dokumentum a nevelést és oktatást korszerűbbé, hatékonyabbá és eredményesebbé teszi – mondta.

– jelezte a miniszter.

Kifejtette: a megújult NAT és a kerettantervek csökkentik és egyenletesebbé teszik a tanulói terheket, minden évfolyamon meghatározzák a tanulók heti maximális óraszámát. A maximális óraszámtól további heti két tanórával csak a két tanítási nyelvű iskolákban, a sportiskolákban és az emelt szintű oktatást szervező intézményekben lehet eltérni.

Hozzátette: a cél az volt, hogy a kerettantervekben részletezett ismereteket egy átlagos iskolában az alapóraszám 80 százalékában el lehessen sajátítani, a fennmaradó időt pedig a felzárkóztatásra, tehetséggondozásra vagy a készségek fejlesztésére lehessen fordítani.

Rámutatott: a tantárgyak többségében csökken a lexikális ismeretek mennyisége – összhangban a szakmai szervezetek és a tanárok általános elvárásaival és a társadalmi egyeztetésen megfogalmazott javaslatokkal.

Kásler Miklós közölte: az új kerettantervek modern pedagógiai, módszertani elvekre épültek, és az egyes kompetenciaterületek fejlesztése hangsúlyosabb, a tananyagok tartalma korszerűbb. Az új kerettantervek minden tantárgy esetében azonos módon épülnek fel, megnevezik és tárgyalják a tanulás és a gondolkodás alapjait, a fogalmakat, az ismereteket, a fejlesztési feladatokat.

Kitért arra is: szakirányú továbbtanulásnál fakultációs órák egészíthetik ki a tananyagot. Matematikából hangsúlyossá tették a mindennapi életben alkalmazható ismereteket. Nem szűnnek meg a korábban szabadon választható tárgyak kerettantervei sem – jelezte. Az iskolák továbbra is használhatják például a sakk, a filozófia, a honvédelmi ismeretek vagy a vitorlázás kerettanterveit.

A pedagógusoknak a miniszter azt üzente, hogy