Az elmúlt huszonkét évértékelő leghangzatosabb mondatai
2020.02.16. 13:05
Magyarországon Orbán Viktor vezette be a politikába az évértékelő beszéd hagyományát, amikor az első kormányzásának első évét értékelte 1999-ben a Vigadóban. A miniszterelnök akkor arról beszélt, hogy
az ember nem azért szereti a hazáját, mert nagy, hanem azért, mert az övé.
Részletesen beszélt a kabinet terveiről és intézkedéseiről – 37 pontban foglalta össze a kormányzati teendőket.
2000-ben már a családtámogatás állt a központban, ekkor hangzott el a kormányfő egyik leghíresebb szállóigéje, a
három szoba, három gyerek, négy kerék.
Ebben a beszédében Orbán Viktor a rendszerváltás utolsó évének nevezte 1999-et. Egy évvel később, 2001-es évértékelőjében pedig a 2000-es évet a rendszerváltás utáni időszak legsikeresebb évének nevezte.
2002-ben a korábbi évet az áttörés évének nevezte, és felsorolta az első Orbán-kormány sikereit, eredményeit.
2003-ban először fordult elő, hogy ellenzékből tartott évértékelőt Orbán Viktor. Ebben az évben a beszéd központjában a Medgyessy-kormány állt. Orbán Viktor arról beszélt, hogy a szocialista kormánynak rombolási kényszere van. Fontos volt még, hogy a beszédében az uniós csatlakozás mellett foglalt állást a miniszterelnök.
2004-ben a Vigadó helyett az ELTE lágymányosi épületében tartotta évértékelő beszédét a Fidesz vezetője, melynek mottóját József Attilától vették:
rendezni végre közös dolgainkat.
2005-ben a az előző évet a ráfizetés évének nevezte Orbán Viktor, aki ekkor beszélt először rezsicsökkentésről. Ez a beszéd a Körcsarnokban hangzott el.
2006-ban ismét új helyszínen, ezúttal a SYMA-csarnokban rendezték meg a hagyományos évértékelőt. Orbán Viktor ekkor luxuskormánynak nevezte az MSZP-SZDSZ koalíciót.
2007-ben természetesen Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde volt a központi téma. A Millenárison tartott beszédében azt mondta, hogy három milliárdos vitte csődbe Magyarországot. Ekkor hangzott el először az
egy az ország, egy a zászló
szállóige.
2008-ban az évértékelő visszatért a SYMA-csarnokba, a fő téma pedig a március szociális népszavazás volt, míg 2009-ben – újra a Millenárison – az EP-választás került a középpontba.
2010-ben – utoljára ellenzékből – már az eljövendő kormányzásról beszélt Orbán Viktor, hiszen a Fidesz győzelme már borítékolható volt. Orbán Viktor az ország gazdaságának talpra állítását, 10 év alatt egymillió új munkahelyet és erős közbiztonságot ígért.
2011-ben a Millenárison Orbán Viktor elmondta: 2010 az összefogás éve volt, 2011 a megújulás, 2012 az elrugaszkodás, 2013 az emelkedés, 2014 pedig a gyarapodás éve lesz. Emellett a készülő Alaptörvényről is szó volt.
2012-ben Orbán Viktor arról beszélt, hogy három problémája volt az országnak:
az adósságcsapda, amelybe a szocialista kormányok lökték, a munka elveszett becsülete, valamint a tartalékok hiánya, a napról napra élés.
2013-ban népességnövekedésről és az európai átlag életszínvonalának meghaladásáról beszélt Orbán Viktor, míg 2014-ben a közelgő választás jegyében az volt a fő üzenet, hogy „holnap indulunk”.
2015-ben Orbán Viktor kifejtette, hogy csak egy szép álom volt, hogy a Fidesz kormányzásával nyugodtabb évek jönnek, ezért arra biztatott mindenkit, hogy fogják meg a munka végét.
2016-ban a bevándorlás volt a beszéd fő témája, a miniszterelnök kijelentette:
itt nem lesznek bevándorlónegyedek.
2017-ben beszédében a miniszterelnök a liberális-globalista világrend megroppanásáról beszélt, különösen az amerikai elnökválasztás és a Brexit kapcsán, míg 2018-ban kijelentette, hogy
Magyarország az első.
Tavaly a családvédelmi akcióterv elindítása kapta a főszerepet, kíváncsian várjuk, hogy idén miről beszél majd a miniszterelnök!