Nehezményezte, hogy a Szabad Tér Színház igazgatói pályázatáról a Fővárosi Közgyűlés végső döntését megelőzi a szakmai bíráló bizottság állásfoglalása. Aláhúzta:

Gy. Németh szerint Fülöp személye nemcsak kormányzati pozíciója miatt kérdéses, hanem azért is, mert jelenleg ő a Kaposvári Színház igazgatója.

Bocs, vethetjük közbe ironikusan: azért kérdéses, mert kulturális szakember…

Miután a szakmai bíráló bizottságba a főváros két embert tud delegálni, meg a színház is egyet, Gy. Németh szerint ezért arra akarják használni a bizottságot, hogy ellehetetlenítsék az igazgatói kinevezéseket.

Hogy ki, mit, mire akar használni, azt még nem tudhatjuk, hiszen a bizottsági tagok kijelölésén kívül egyelőre semmi nem történt. Lehet őket gúnyolni, bár nem szolgáltak rá, sőt... De szakmai-kulturális felkészültségüket megkérdőjelezni méltatlan dolog, s eddig senki nem is tartotta indokoltnak.

A főpolgármester-helyettes aztán belepirulás nélkül, sokatmondóan kijelentette, hogy

Hangsúlyozta, a Fővárosi Önkormányzat a budapestiek által megválasztott önkormányzatként eldöntheti, ki az, aki a jövőben vezetheti a Szabad Teret és a többi színházat. Magyarán olyan döntést hozhatnak, amilyet akarnak, függetlenül a szakmai bíráló bizottság állásfoglalásától.

Arra a riporteri közbevetésre, hogy akkor magukra vállalják annak a kockázatát, hogy a szakmai bizottság véleményét – nem szakemberként – felülírják. Vállalva, hogy azt fogják rájuk mondani, hogy politikai döntést hoztak?

– hangsúlyozta Gy. Németh.

Szóval, ahogy írtam: Erzsébet politikusként, jó liberálishoz méltón sivalkodott a kormányzat szakmai jelölései ellen, majd kilátásba helyezte a nekik esetleg nem tetsző szakmai állásfoglalások hatalmi szóval történő felülírását, s e politikai döntés szakmainak való beállítását.

Szomorúak az ilyen történetek, nagyon szomorúak, de korántsem meglepők.

Arra azonban jók, hogy a budapestiek lépten-nyomon szembesülhessenek vele, szabad akaratukból, kiket választottak meg a főváros élére.