Péntek éjfélkor Nagy-Britannia kilép az EU-ból, de ez tulajdonképpen semmit nem jelent a közeljövőre nézve. Holnap, holnapután és a jövő héten sem fognak ebből semmit sem érezni a britek.

Ha minden igaz, akkor az év végén, azaz 2020. december 31-én zárulhat le ténylegesen a kilépési folyamat. Hogy akkor milyen feltételekkel lép ki az EU-ból az Egyesült Királyság, azt még nem lehet tudni, de idén még az unió minden szabálya vonatkozni fog rájuk ugyanúgy, mint eddig.

Magyarul fontos időpont ez a január 31-e éjfél, de sokkal inkább szimbolikus. A népakaratot szerencsére nem tudták semmibe venni, 3,5 év huzavona után a britek kilépnek az EU-ból. Ám a gyakorlati, mindennapi életet érintő változásokra még várni kell közel egy évet. Például a magyarországi előfizetésekről indított hívások esetében nem kell roaming-díjra számítani ebben az évben, 2020. december 31-ig nem lesz változás ebben sem.

S hogy ennek lehet-e örülni a britek kilépésének?

Személy szerint örülök, egy korábbi cikkben már leírtam, hogy a status quo minden változásának örülök, hiszen egy olyan országban élek, mely a 20. században kialakult status quo egyik legnagyobb vesztese. Magyarként minden európai határváltozást csak üdvözölni tudok, szóval hajrá skót és ír szeparatisták!

Lehet örülni azért is, mert a népakarat érvényesül. A 2016-os Brexit-népszavazáson a szavazásra jogosult britek többsége ki akart lépni az EU-ból, így örömteli, hogy végül ez megvalósulhat.

Negatívum, hogy gyengül egy nemzetközi közösség, aminek Magyarország is a tagja, ráadásul a brit kormány is bevándorlásellenes, így Magyarország szövetségese volt az unióban.

Az inga szerintem pozitív irányba leng, de a mindennapi életünkre amúgy sincs hatással, hogy egy távoli ország kilép az EU-ból. Ez nem a mi gondunk.