A migráció gazdasági hatásai nagyon eltérőek. A küldő országok rövid távon mind nyereségeket, mind veszteségeket tapasztalhatnak, de hosszabb távon valószínűleg nyerhetnek. A fogadó országokban az ideiglenes munkavállalók programjai segítenek kezelni a készségek hiányát, de csökkenthetik a hazai béreket és növelhetik a közjóléti terhet. A migráció gazdasági hatásai mind a küldő, mind a fogadó országokban változhatnak attól függően, hogy ki mozog, különös tekintettel a migráns munkavállalók képzettségi szintjére. Egy svéd professzor, Jan Ekberg megjegyzi: „A probléma nem a bevándorlás; ez az integráció, különösen a munkaerőpiacon. Ha nincs munkahely, a következmények a szegregáció, a lakhatási problémák és a megosztott városok.”

Előny vagy teher – mi a valóság?

A bevándorlás fő haszonélvezői valószínűleg a bevándorlók – mint ahogy azt definíciójuk is mutatja, kihasználják a mozgás lehetőségét, és azt gondolják, hogy gazdaságilag egy másik országban jobb megélhetési körülményeik lesznek.

Egyesek szerint mind a kereskedelem, mind a migráció szempontjából a korlátok csökkentésének pozitív hatása lesz, ám rövid távon következményekkel járhat. Vagyis a GDP – és ami még fontosabb, az egy főre jutó GDP – növekedni fog, de az egyének és háztartások legalább rövid távon vesztesek lesznek. Különösen a kereskedelemben azokat érheti veszteség, akik olyan ágazatokban dolgoznak, ahol az országnak nincs komparatív előnye, míg a bevándorlás hatásai azokat helyezi negatív helyzetbe, akik a bevándorló munkavállalókkal azonos munkát végeznek.

Tavaly Franciaországban rekordszámú új menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be, 140 000 migráns kísérelt meg menedékjogot kérni. Egy francia parlamenti jelentés szerint a franciaországi tömeges migráció valójában nem segíti elő a gazdaság fellendülését, amint azt gyakran állítják, hanem csak semleges hatással van a gazdaság fejlődésére: „Ösztönözni kell a munkavállaló bevándorlást a családok bevándorlásával szemben” – magyarázta Pierre-Henri Dumont.

„A franciaországi bevándorlói népesség hagyományosan alacsonyan képzett” – mondta a jelentés, jelezve, hogy a franciaországi bevándorlók 43%-ának nincs semmilyen oklevele vagy főiskolai bizonylata, szemben az anyanyelvű franciák 20%-ával. „Franciaországban a bevándorlás költségei semlegesek, mivel a bevándorlók alacsony képzettségűek” – rögzíti Dumont.

A parlamenti jelentés összehasonlítja azokat a további tanulmányokat is, amelyek szerint a tömeges migráció jó hatással van a gazdasági növekedésre, de kijelenti: „A Franciaországba irányuló bevándorlást alacsony képesítés és alacsony foglalkoztatási szint jellemzi, a hosszú távú növekedésre gyakorolt hatása kevésbé pozitív, mint egyes országokban, amelyek politikáikat a legképzettebb profilokra célozták meg.”

„A bevándorlásnak az államháztartásra gyakorolt hatása kissé negatívabb Franciaországban, mint az OECD átlagában, főként a bevándorlók alacsony foglalkoztatási aránya és a francia társadalmi-költségvetési rendszer újraelosztó rendszere miatt, ami az alacsony jövedelmű háztartásokat részesíti előnyben, amelyek között sok bevándorló is van” – hangsúlyozza a jelentés.