A Jobbik hétvégi kongresszusán új vezetést választ, de kétséges, hogy szimpatizánsi körének szűkülését meg lehet állítani személyi változtatásokkal – írta közleményében az intézet. A Nézőpont elemzése szerint a 2014-ben még a Jobbik volt a legnagyobb ellenzéki párt, az országgyűlési választáson több mint egymillióan szavaztak listájára (20,7 százalék). A 2018-ban megkezdett balliberális fordulat miatt azonban az országgyűlési választást követően megkezdődött a párt mélyrepülése: a tavalyi EP-voksoláson az öt évvel korábbi 14,67 százalékkal szemben 6,34 százalékot szereztek listán – írták.

Hozzátették: a párt válságát jelzi, hogy ez rövid időn belül is nagy visszaesés, hiszen 2018 áprilisában a legerősebb, 2019 májusára pedig a legkisebb, önállóan képviselőt delegáló ellenzéki erővé váltak. Az intézet közvélemény-kutatási adatai szerint 2014 óta minden évben csökkent a párt teljes népességre és a legvalószínűbb választási eredményre vonatkozó támogatottsága is. A Jobbik legnépszerűbb éve 2015 volt, akkor a teljes népességen belül a választásra jogosult felnőtt lakosság 14,8, az aktív szavazók 25 százaléka szimpatizált velük.

– írták.

Az intézet szerint a népszerűségvesztés oka a párt identitásválsága, mert a balra tolódás miatt a nemzeti radikális szavazók egy része kiábrándult a Jobbikból. A párt identitásválságát mutatja, hogy elveszíti a konzervatív és jobboldali beállítottságú szimpatizánsokat – vélekedtek. Hozzátették, a megmaradt Jobbik-tábor önbesorolása szerint kevésbé konzervatív és jobboldali, mint korábban: nullától tízig terjedő skálán mérve a konzervatív értékrend 2015-ben még 5,7-es, 2019-ben már csak 5,2-es értéket mutatott a párttal szimpatizálók válaszai alapján.

– olvasható a közleményben.

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásai a 2015-2019-es évek során készültek havonta ezer-ezer fő telefonos megkérdezésével. A minta kutatásonként reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint.