Börtönbizniszen keresnek milliárdokat az ügyvédek
2020.01.25. 14:15
A Magyar Nemzet szombati számában azt írja, hogy a fogvatartottak kényelmetlenségei miatt megítélt kártérítések csaknem hetven százalékát ügyvédi letéti számlára utalták, azaz a nem egészen 13 ezer eddig lefolytatott eljárásból több mint kilencezerben biztosan volt jogi képviselője az államot perlő raboknak, letartóztatottaknak.
A Soros-hálózat által támogatott jogvédők és a strasbourgi emberi jogi bíróság által kikényszerített kártalanítási törvény nem írt elő kötelező jogi képviseletet, a Helsinki Bizottság pedig már évekkel ezelőtt megkönnyítette a bírósághoz fordulást egy tömör és átlátható keresetminta közreadásával. Azt tehát, hogy az ügyvédek ilyen nagy gyakorisággal jelennek meg a börtönkártérítési ügyekben, leginkább a nagy biznisz, a könnyen megszerezhető pénz lehetősége indokolja„
– írják.
Az állami fogvatartottak a 2017-es törvénymódosítás és 2019. december 31-e összesen több mint 8,5 milliárd forintot pereltek ki az államtól, ebből valamivel több, mint egymilliárd forint a sértetti kártérítésre és a gyermektartási díjhátralékra kifizetett összeg, amit azért fontos kiemelni, mert az ellenzéki sajtóban számos olyan cikk jelent meg a börtönbiznisz védelmében, miszerint a fogvatartottak alig látnak valamit az „embertelen körülmények miatt” kapott milliókból, hiszen a pénz nagy része végül a bűncselekmények áldozatinál köt ki.
A lap három fajta ügyvédre bontja a börtönbizniszben résztvevőket:
- Egy kis csoportban vannak azok, akik meggyőződésből, pro bono segítenek a hozzájuk fordulóknak,
- a másik két, és létszámában meghatározó csoport között pedig csak annyi a különbség, hogy az egyikbe a „mindenért felszámolunk valamit”,
- a másikba pedig a „pusztán sikerdíjas” ügyvédek tartoznak.
Az ügyvédi titok miatt hivatalosan nem tudható, hogy ki mennyit nyer ezen az üzletágon. Azoknál, akik mindenért felszámolnak ellenszolgáltatást, egy konzultáció általában 30-50 ezer forintba kerül, és a kártérítési eljárások megindításához legalább egy találkozóra szükség van. Ha a fent említett, kerekítve kilencezer olyan ügynek, amiben ügyvéd járt el, csak a felében kértek pénzt a személyes egyeztetésért, akkor az összességében 135-225 millió forint bevételt jelent az érintett jogászok számára – tulajdonképpen egy pár perces beszélgetésért.
A büntetés-végrehajtási bírósághoz címzett beadvány elkészítése további több tízezer forintba kerülhet, noha elkészítése a rendelkezésre álló minták, és a kötelező, valamennyi iratban ismétlődő panelek miatt nem igényel többet fél óránál. A legnagyobb haszon a sikerdíjból lehet: ezek mértéke a megbízótól, a kártérítési összeg várható mértékétől, valamint a jogi képviseletet ellátó nevétől és vérmérsékletétől függően öt-tíz, de akár harminc százalék is lehet.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint minden jel szerint néhányan direkt a börtönbizniszre szakosodtak és folyamatosan perben állnak az állammal különböző szervezetek égisze alatt.
Európában körülbelül három-négy állam van, ahol ilyen iparágszerűen működik ez a történet. Nálunk is 2010 után indult be, pedig előtte biztos, hogy rosszabbak voltak a börtönviszonyok, ma száztíz százalék körülire sikerül visszaszorítani a telítettséget. Tehát folyamatosan javuló körülmények között, egyre több ügy van és egyre többet fizetünk. Valami nincs rendjén!„
– közölte, majd azzal folytatta, hogy meg kell húzniuk a szabályzásban a határvonalakat, hogy ne arra menjen el a pénz, hogy a bűnözők még egyfajta bónuszt is kapnak azok után, hogy a társadalmi igazságérzet és a jogi szabályzás után bekerülnek büntetésüket letölteni.