Reflektorfényben az NGO-k, a Soros-hálózat politikai lobbiszervezetei
2020.01.24. 10:56
A Századvég Alapítvány elkötelezett a nemzeti szuverenitás, a jogbiztonság és az átláthatóság mellett, és „NGO-radar” néven monitoringrendszerben, folyamatosan elemzi az ilyen szervezetek magyarországi működését – áll az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Az Egyesült Államokban a hasonló entitásokat külföldi ügynökszervezetként kezelik, aktivitásukat kiemelten figyelik, tevékenységüket regisztrációhoz kötik – írták.
A Századvég Alapítvány 2017-ben tanulmányt készített az NGO-k hazai közéletben betöltött szerepéről, és leszögezték:
A Századvég-tanulmány szerint a látszat ellenére az NGO-k aktív, ideológiailag elkötelezett politikai szereplők, viszont – ellentétben a pártokkal –
demokratikus deficittel küzdenek, és a hálózatosodás útján teremtik meg legitimációjukat, illetve támogatóik üzleti és politikai érdekeit képviselik. Bár az NGO-k valójában lobbistaként működnek és külföldi érdekeket jelenítenek meg, mégis a civil szervezeteket szabályozó törvények vonatkoznak rájuk
– emelték ki.
Ausztria például 2013 óta egyes NGO-knak kötelezővé tette, hogy lobbistaként regisztrálják magukat, amelyik ezt elmulasztja, azt pénzbüntetéssel sújtják. Így ott például az Amnesty International, a Greenpeace és a WWF is lobbistaként van nyilvántartva. De hasonló a szabályozás az Amerikai Egyesült Államokban, Németországban és Izraelben is. Ezekben az országokban az NGO-k – a pártokhoz és a lobbicégekhez hasonlóan – kötelesek beszámolni forrásaik eredetéről és támogatóik kilétéről. Ez azért fontos, mert bizonyos NGO-k „alig ellenőrizhető forrásokból” működnek – húzták alá.
Különösen aggályosnak tekinthető ezen szervezetek finanszírozási háttere Magyarországon is – emelte ki a Századvég. A Magyar Helsinki Bizottság 2018-as beszámolójából például kiderül, hogy a Soros György Nyílt Társadalom Alapítványaihoz is kötődő szervezet
„Figyelembe véve az említett szervezet működéséhez történő állampolgári hozzájárulások szerény mértékét, illetve kifejtett tevékenységének igen magas társadalmi elutasítottságát jogosan tehető fel a kérdés”, hogy a Magyarországon működő NGO-knak milyen a tényleges társadalmi legitimitásuk „az aránytalan belföldi és külföldi befolyásukat figyelembe véve” – fogalmazott a Századvég Alapítvány.