FHZS: Trump szerint Szulejmáni terrorista volt, Irán pedig éltében is hős mártírként kezelte. Minden érmének két oldala van?

GS: Szulejmáninak persze voltak jó dolgai, például az Iszlám Állam ellen folytatott harcban Szíriában és Irakban is kivette a részét az Iráni Forradalmi Gárdával és az ott állomásozó különböző síita milíciákkal, mint például a Kata’ib Hezbollah. Ezért is tekintették őt nemzeti hősnek, már életében mártír volt, mert annyit tett a hazájáért. De ott van a másik oldalon, hogy a különböző síita szervezetek több, mint hatszáz amerikai katona haláláért felelősek, a sebesültekről nem is beszélve. Szulejmáni ráadásul elég radikálisan fel is lépett különböző szunniták, de keresztények ellen is. A Sepah Pasdaran, vagyis az iráni Forradalmi Gárda és annak al-Kudsz brigádjai finanszírozták az egész Közel-Keleten a különböző síita milíciákat, akik azért erősen Izrael és Amerika ellenesek. Ez is volt az oka annak, hogy a vezetőjüket, Szulejmánit terroristának nyilvánította az Egyesült Államok kormánya.

Erre jött a válasz az USA-tól, amikor lebombázták a Kata’ib Hezbollah-nak az egyik bázisát, ahol huszonöt síita milicista az életét vesztette, a reakció reakciója pedig, amikor lerohanták Bagdadban a zöld zónában az amerikai nagykövetséget. A titkosszolgálati jelentések szerint az al-Kudsz brigádoknak ebben szerepe volt, ezért döntött úgy Amerika, – bár igazából ez a döntés már decemberben megszületett, alkalmat kerestek – hogy Szulejmáni tábornokot likvidálni kell.

FHZS: A háborúskodás lehet kampányfogás Trump részéről? Most meg tudja mutatni az erejét, ez az előnyére válhat, de azért rizikós vállalás, főleg, ha elhúzódik, mint az iraki háború.

GS: Talán picit a kampány is benne lehet, de Trump valójában erőt akart mutatni. Emlékezzünk vissza a Bengázi-ban történt eseményre, amikor az Obama adminisztráció magára hagyta az ott lévő diplomatákat és katonákat, akik az életüket vesztették a radikálisok támadásakor.

Erőt mutatott ezzel, hogy ha rajta múlik, akkor meg fogja védeni az Egyesült Államok minden állampolgárát és minden érdekeltségét. Persze ez a kampányhoz is pozitívan hozzátesz, de ő most bizonyított, mint regnáló elnök, mint a katonaság parancsnoka is, aki azért tesz lépéseket, hogy az embereit megvédje.

Georg Spöttle, a Nézőpont Intézet elemzője Iránban.

FHZS: Iránnak nincs atomfegyvere, nem is kell félnünk ettől?

GS: Jelen pillanatban nincs, azért is volt az atomdeal, hogy ez ne történhessen meg. De Irán azt is mondta, hogy ők ezt egyoldalúan felmondják. Egyesült Államok már felmondta, európai országok még kötötték magukat ehhez a dealhez. Trump viszont szeretne egy új dealt kötni Iránnal. Ez azt jelenti, hogy nincs már akkora háborús kardcsörgetés. De Amerika meghúzta azt a határvonalat, amin át nem léphet Irán. Amerika nem tűri azt, hogy rakétákkal lőjék a támaszpontjaikat, katonáikat lőjék agyon, ezt a határt meghúzta és ezt Iránnak be kell tartania.

FHZS: Mi várható most? Béke vagy háború felé mozdulnak tovább az indulatok?

GS: Perpillanat nem úgy néz ki, hogy háború lesz, egyik fél sem akar további eszkalációt. Irán is tudja, hogy akkor komoly lépésekre számíthat és tisztában van azzal, hogy hiába van sok katonája, de az amerikai haderővel nem tudna bírni. Amerika ráadásul számolhat Irán közvetlen közelében szövetségesekre is, ott van például Kuvait, Szaúd-Arábia, ez utóbbi esküdt ellensége a perzsáknak.

Ezt a demokraták és a liberális erők kőkeményen ki tudnák ellene használni, politikai tőkét kovácsolnának ebből ellene. Az még benne van a pakliban, hogy Irán kivár. Sokan vannak, akik szerint nem volt elég kemény a válaszcsapás, mert mint kiderült, egyetlen amerikai vagy szövetséges katona sem vesztette életét.

FHZS: Ráadásul a támadás előtt Irán jó előre értesítette is az irakiakat.

GS: Igen, jelezte előre, hogy ballisztikus rakétákat fog kilőni, az irakiak így tudták értesíteni az amerikai hadsereget. És ott mind az amerikai, mind a német, mind a lengyel katonákat evakuálni tudták a veszélyzónából. Tehát volt is válaszcsapás, meg nem is. Iránnak valamit lépnie kellett, hogy ne veszítse el teljesen az arcát, de ők se akartak olyan károkat, pusztítást, amivel meg beindíthatták volna az amerikai hadi gépezetet. Ez most egy olyan háború, amibe senki nem szeretne beszállni, mert senkinek sem érdeke, az öbölbeli országoknak sem, mert ők olajeladásból élnek, egy háború pedig ezt gátolná.