Észre kellene venni, hogy ha bajban van a természet, annak részeként az emberiség is bajban van – figyelmeztetett az államfő. Ezért nem a természetet, hanem „a saját természetünket kell legyőzni” – fűzte hozzá.

Áder János a klímaváltozás magyarországi hatásairól szólva kiszáradó patakokról, őshonos növények eltűnéséről, beéretlenül megperzselődő termésről beszélt, mondván: a pannon táj sem mentes a változások következményeitől, ami befolyásolja életünket, jövőnket. A káros hatások útlevél nélkül közlekednek az egész Földön – fogalmazott, hangsúlyozva: a légkör közös, a vizeink egymásba folynak.

Az államfő Petőfi Sándort, Radnóti Miklóst, Szabó Magdát és Kányádi Sándort idézve szólt a szülőföld szépségeiről és megóvásának szükségességéről, majd úgy ítélte meg: ma már az a kérdés: „lesz-e még ez a táj ugyanígy hazája az utánunk jövőknek”.

Meg tudjuk-e őrizni és továbbadni úgy, ahogy kaptuk? Lesz-e ugyanolyan tápláló terménye és a terménynek ismerős íze? Vagy a jelenlegi lesz az a nemzedék, amely – alig egyetlen emberöltő alatt – elherdálja évezredes, évmilliós örökségét? – sorolta a kérdéseket a köztársasági elnök. Áder János újévi köszöntőjét ezúttal is Weisz Fanni esélyegyenlőségi aktivista fordította jelnyelvre a siket és nagyothalló nézők számára.