Hogyan ünneplik a karácsonyt a világ különböző pontjain?
2019.12.24. 15:45
Európa és Észak-Amerika egyre kevésbé, a világ többi része viszont egyre inkább keresztény. A kereszténység a világ egyik legdinamikusabban növekvő, ám egyben a leginkább üldözött vallása is.
Míg itthon a kereszténységhez köthető vallási ünnepek egyre inkább kiüresednek, és eredeti jelentésüket elvesztve a fogyasztói társadalom ünnepévé válnak, addig a legősibb (Etiópia, Palesztina, Egyiptom) és a legfiatalabb keresztény országokban (Dél-Korea, Fülöp-szigetek) továbbra is nagy hangsúllyal bír, vagy egyre nagyobb hangsúlyt kap az ünnep misztikus, vallási vonala is.
Palesztina
Mivel mással kezdhetnénk, mint Betlehemmel, Krisztus szülővárosával.
Hogyan ünneplik a karácsonyt Jézus születési helyén? „Sehogy!” – vágnák rá legtöbben csuklóból, hiszen Betlehem ma Palesztina területén fekszik, tehát muszlim területen.
A dologban viszont az meglepő, hogy igenis nagy ünnepséget csapnak, mivel
de még a helyi muszlimok is büszkék rá, hogy náluk született Jézus Krisztus, úgyhogy sokan elmennek a karácsonyi körmenetre (annak ellenére, hogy ez egyébként néhány iszlám iskola szerint bűnnek számít).
A körmenet végcélja természetesen nem is lehet más, mint a kápolna, amit a rómaiak emeltek Betlehemben ötszáz évvel Krisztus születése után arra a helyre, ahol a szóbeszéd szerint az istálló állt, ahogy József és Mária megszálltak.
A palesztinok három különböző felekezet tagjai, római katolikusok, ortodoxok és örmény ortodoxok, de december 25-e éjszakájára összefognak, és közösen tartják az ünnepséget (annak ellenére, hogy ezt az utóbbi kettő egyébként január 6-án és 7-én tartja).
Egy érdekesség még Palesztinából, amire igazán nem számítanánk:
A keresztények így hálálták meg először 1920-ban a briteknek a terület függetlenítését az Oszmán Birodalomtól, hiszen – ha a keresztes háborúk rövid időszakát nem nézzük – a 638-tól kezdve egészen a 20. századig tartó, 1200 éves muszlim elnyomástól szabadították fel őket. Akkor még nem sejtették, hogy mit hoz nekik a 20. század második fele.
Az érdekessége a dolognak, hogy Jeruzsálem izraeli részén sokkal kevésbé elfogadott a karácsony ünneplése, mint a muszlimnak számító keleti felén.
Fülöp-szigetek
Kevesen tudják, de a világ legkatolikusabb országa – Vatikánon és néhány városállamon kívül – nem Európában, de még csak nem is Latin-Amerikába van, hanem Ázsiában. Ez nem más, mint a Fülöp-szigetek.
A nagy kiterjedésű távol-keleti szigetvilágot még a 16. században, 1571-ben gyarmatosították a spanyolok, és a 333 éves uralmuk olyan erős hatással van jelen a lakosság kultúrájában, hogy a mai napig az Oscar, Pedro és Maria a leggyakoribb filippínó nevek.
Hihetetlen mértékben vallásosak, a lakosság 98 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a vallás nagyon fontos szerepet játszik az életében. Egy-egy pápai látogatás során milliók mennek az utcára.
A Fülöp-szigeteken igen komolyan veszik a karácsonyt, minden szempontból. Természetesen erősen hatottak rá a nyugati, főképp amerikai karácsonyi szokások, ott is piros sapkában érkezik a Mikulás, de a karácsony ünneplése párhuzamosan fejlődött ki az általunk is ünnepelt európai karácsonnyal.
Az egyik fontos eltérés, hogy míg nálunk a karácsonyt megelőző időszak hivatalosan adventkor kezdődik, tehát négy héttel a karácsony előtt, és csak néhány bátor bevásárlóközpont meri betenni a „Last Christmast” rögtön halottak napja után, addig náluk már hivatalosan is megindul szeptember közepén a karácsonyi szezon.
Az advent viszont természetesen ott is létezik, ők az ünnepre való felkészülést a legnagyobb komolysággal veszik. Szokásaik szerint először testileg, majd lelkileg tisztulnak meg.
Előbbi a nálunk is még némileg létező négy hetes böjtöt jelenti, amikor nálunk valóban böjt van, vagyis az éttermekben is gyakran hiába keres az ember húsételt.
Utóbbi viszont, a lelki megtisztulás a böjt végén, december 16-án kezdődik. Ettől a naptól kezdve 9 napon keresztül minden éjszaka eljárnak éjszakai misére, simbang gabira.
A karácsony ünneplése leginkább a mi szilveszterünkre hasonlít. Az utolsó, december 24-én megtartott éjjeli mise után ugyanis megtörik a böjtöt, összegyűlik éjfél után a család, és hatalmas partit csapnak.
Az ünnepség, melynek neve „Noche Buena” egész másnap reggelig tart, és a visszafogott és elegáns karácsonyi vacsorák helyett inkább egy szilveszteri bulira emlékeztet a sok tűzijáték, lampion és alkohol miatt.
Több tradicionális ételük is van karácsonykor, ezek közül a két leghíresebb a lechin (sült malac) és a bibingka (édes kókuszos rizscipó).
Nekik is vannak saját – európai füllel inkább szocialista indulóra emlékeztető – karácsony dalaik, amiket szintén előszeretettel énekelnek.
Etiópia
Szintén nem köztudott, de Etiópia még a Római Birodalom előtt lett keresztény ország, vagyis Örményországgal karöltve a legősibb keresztény országok, nagyjából 700 évvel korábban ünnepelték már a karácsonyt, mint a magyarok, és jó 3-4 évszázadot rávernek a franciákra, németekre és az írekre is.
Történelmük, mely rövid időre egybefonódott az európaival a 4. században, teljesen más irányt vett és elszigetelődött az iszlám terjeszkedés következtében. Amikor Etiópia felvette a kereszténységet, akkor szomszédja még a Római Birodalom volt, majd utána még pár száz évig a keresztény bizánci Egyiptom, ám a 7. században teljesen elszigetelődött, majd szép lassan elfelejtődött a többi keresztény ország számára.
Innentől kezdve az első jezsuita felfedezők érkezéséig az európaiak számára csak legendákban létezett, mint „János király országa” a titokzatos afrikai keresztény ország, ahol még a lépcső is aranyból van.
A karácsony hagyománya is ennek megfelelően teljesen elszigetelten fejlődött az európai szokásoktól, de annyira, hogy még a hónapjaik sem feleltethetőek meg az európai hónapoknak.
Etiópiában a karácsonyt nem december 25-én, hanem Tahsas hónap 29-én tartják, ami a nyugati naptárban január 7-nek felel meg. A karácsony neve Genna, és 12 napon keresztül tart, január 19-ig.
43 nappal karácsony előtt, a mi naptárunk szerint november 25-én kezdődik a böjt időszaka, amit „Tsome Nebiyat”-nak hívnak, vagyis a „próféták böjtjének”. A böjtöt ők még komolyabban tartják, mint ami nálunk a hagyomány volt, sok szempontból inkább hasonlít a ramadánra. Még állati eredetű táplálékot sem ehetnek, a koptokhoz hasonlóan teljesen vegán étrenden élnek 43 napig. Ilyenkor bort sem ihatnak.
Karácsony napján tradicionálisan fehérbe öltöznek. Az ekkor felvett ruhát netalának hívják, és a római tógázhoz hasonlóan hordják. Karácsony éjszakáját körjáratra indulnak, ahol papok vezetik körbe a fehér ruhába öltözött híveket.
A karácsonyi rituálé tulajdonképpen egy körmenet, de nem az európai körmenetekhez hasonló, ahol körbe mennek egy-egy településen, hanem a szó szoros értelmében egy spirált járnak be a templomon belül.
A spirál három körből áll, a legkülsőbe a hívek körbemennek egy gyertyával a kezükben, és egyházi énekeket énekelnek, a második körben csendben imádkozva vonulnak, a harmadik, legbelsőbb körben pedig csak a papok tartózkodnak.
A hagyományos etióp karácsonyi étel a „wat”, ami tulajdonképpen egy tojásos-zöldséges pörkölt, amit a híres etióp kenyérrel/kenyéren, az indzserán esznek.
A karácsonyi időszak, a genna január 19-én véget, ekkor megünneplik Jézus megkeresztelkedését, és elkezdődik az új ünnepi szakasz, a Timkat.
Dél-Korea
Dél-Korea a világ legdinamikusabban növekvő keresztény országa. Napjainkra az ország lakosságának nagyjából harmada-negyede, de egyes mérések szerint fele hívő keresztény. A nagy egyházi ünnepek megünneplése már majdnem az egész lakosság körében szokássá vált, a karácsony pedig mára a legfontosabb koreai ünnepnek számít. A karácsony napja ünnepnapnak számít (ellentétben Japánnal és Kínával, ahol munkanap), és az európaihoz hasonlóan a téli szünet kezdete is.
A karácsony ünneplése természetesen – mivel a kereszténység az országban csak a legutóbbi évtizedekben terjedt el – teljes mértékben a nyugati, főképp amerikai szokásokon alapul, viszont egyik érdekessége, hogy Dél-Koreában ilyenkor minden egyéb nyugati terméket is fogyasztanak, ami az ő kultúrájukban korábban nem volt szokás.
Emiatt ők olyan, itthon egyáltalán nem karácsonyinak számító dolgot is a karácsonyhoz kötnek, mint például a születésnapi torta, ugyanis sok családban a karácsony csúcsa valóban Jézus kvázi szülinapi tortájának az elfogyasztása.
Az ajándékok szintén hasonlóan a karácsonyfa alá kerülnek, de náluk nem ciki pénzt ajándékozni, sőt, kifejezetten illik is.
Karácsonykor a főváros, Szöul is karácsonyi színekbe öltözik.
+1: July Christmas
Ugyan a karácsony csak nálunk északon jelent egyet a havazással, rénszarvasokkal, fenyőfával, de nagyon sok déli féltekén lévő országban, ahol fehér telepesek leszármazottai élnek, hiányzik az embereknek a tél a karácsonyból.
Úgyhogy bár Új-Zélandon, Tasmaniában, a Falkland-szigeteken is nyár közepén, decemberben tartják a rendes karácsonyt, egyre elterjedtebb a „July Christmas”, vagyis a „Júliusi Karácsony”.
Ezen az ünnepen szintén megünneplik Jézus születését, de csak külsőségekben, a inkább a faállítás, díszítés és szánkózás, úgyhogy ez inkább egy gyerekeknek szánt aranyos „karácsonyi” szokás.