Boldogabbak azok az európai polgárok, akik családban élnek
2019.12.23. 16:48
Boldogabbak és jobb anyagi helyzetről számolnak be a családos háztartások, szemben az egyedülállókkal és a gyermeküket egyedül nevelőkkel, akik jobban ki vannak téve a szegénységnek vagy a társadalmi kirekesztődésnek – derül ki az Eurofound friss elemzéséből, amelyet a Magyar Nemzet szemléz.
A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság napjainkra jelentősen átalakította az európai háztartások összetételét. A legszembetűnőbb változás, hogy nagymértékben emelkedett az egyszemélyes és egyszülős háztartások aránya. Az egyszemélyes háztartások legtöbbjében idősek, 65 év felettiek élnek, többségében özvegy nők, ennek elsősorban demográfiai oka van.
Sokan, főként a fiatalok maguk választották, hogy egyedül éljenek: az Eurofound szerint a döntést az általános információs, technológiai fejlődés, az urbanizáció, illetve a hosszabb élettartam is befolyásolja. Emellett miközben Európában javuló életkörülményeikről számolnak be az emberek, az évekkel ezelőtti recesszió hatásai miatt sok fiatal felnőtt még mindig a szüleivel él. Az oktatás színvonalának emelkedése és a nemek közötti egyenlőség csökkenése pedig a válások és ezen keresztül az egyszemélyes háztartások számát befolyásolja.
Uniós átlagban 17 százalék körüli azon háztartások aránya, ahol csak egy ember él, ez két-három százalékos növekedés 2007-hez képest. A tagállamokban ugyanakkor eltérők a tendenciák: Magyarországon mintegy öt százalékkal, 18 százalék körülire nőtt az egyedül élők aránya.
Ezzel szemben Luxemburgban, Szlovákiában, Lengyelországban, Dániában, Belgiumban és az Egyesült Királyságban több családos háztartást tartanak nyilván, mint egyedülállót.
A többszemélyes háztartások alatt a jelentés nemcsak a hagyományos családmodelleket érti, ide sorolja az élettársi kapcsolatot, beleértve az azonos neműekét, illetve az anyagi vagy egyéb megfontolásból nem párként együtt élőket is. Eszerint növekszik Európában a gyermektelen családok, a közös háztartásban élő, de nem közös életet élők, illetve az élettársi kapcsolatban élők száma is.
Az Eurofound elemzése szerint a gyermeket nevelő háztartások anyagi körülményei ugyan rosszabbak, mint a gyermekteleneké, mégis boldogabbak, a szubjektív jólléti mutatóik magasabbak. A szegénységnek, társadalmi kirekesztődésnek legkevésbé a kétszülős, egygyermekes családok vannak kitéve, míg a legkiszolgáltatottabbak a gyermeküket egyedül nevelők, illetve a gyermektelen egyedülállók és a háromnál több gyermekkel rendelkezők.
A Központi Statisztikai Hivatal és az Európai Unió statisztikai hivatala egyaránt megállapítja, hogy idehaza jelentősen javult a háztartások jövedelmi helyzete. A magyar jelentés szerint tavaly a gyermekes háztartások egyötödét érintette a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata. A háztartások életszínvonalát egyre kevésbé csökkenti a gyermeknevelés költsége.
A különböző gyermekes háztartástípusokat tekintve a legnagyobb javulás az egyszülős háztartások helyzetében történt, körükben a szegénység vagy a kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 8,2 százalékponttal csökkent.
A javulás ellenére arányuk a szegénység kockázatának kitettek körében még mindig másfélszer nagyobb a gyermekes háztartások átlagánál. A három- vagy többgyermekes háztartásoknál kismértékben csökkent a mutató értéke.