Blair, a legnagyobb brit ellenzéki erő volt vezetője, aki a Munkáspárt élén három parlamenti választást nyert egymás után, a múlt csütörtöki választáson elszenvedett súlyos munkáspárti vereség okait boncolgatta az általa vezetett, Institute for Global Change nevű politikai elemzőműhely rendezvényén. Kijelentette: a Munkáspárt dönthet úgy, hogy az új vezető alatt is tartja magát Corbyn programjához és álláspontjaihoz, ebben az esetben azonban a pártnak „befellegzett”. Tony Blair szerint a másik lehetőség annak felismerése, hogy a Munkáspártot „vissza kell szerezni a szélsőbaltól”, radikális változtatásokat kell végrehajtani és el kell kezdeni a visszatérést.

A Munkáspárt a december 12-én tartott, előrehozott parlamenti választáson több mint nyolc évtizede nem tapasztalt súlyosságú vereséget szenvedett: alsóházi frakciójának létszáma 59 fővel 203-ra, szavazataránya 7,8 százalékponttal 32,2 százalékra csökkent. Jeremy Corbyn másnap bejelentette távozási szándékát, de hozzátette, hogy megvárja a párt élén utódja megválasztását. Corbyn szerint a választási vereség oka az volt, hogy jóllehet a Labour választási programja rendkívül népszerű volt és reményt kínált, de a brit EU-tagság megszűnéséről (Brexit) folyó vita teljesen felülírta a politikai nézetek normális ütköztetésének lehetőségét.

Tony Blair ///Fotó: AFP

Szerdai beszédében Tony Blair azonban kijelentette: le kell számolni azzal az illúzióval, hogy a Munkáspárt választási programja népszerű volt. A szakpolitikai elemek némelyike valóban tükrözte a közvélemény egyes aggályait, de összességében a Labour választási programja „százoldalas kívánságlista volt”, márpedig „ingyen bármelyik bolond bármit megígérhet” – fogalmazott a volt kormányfő. A programban szerepelt, hogy kormányra kerülve a Munkáspárt öt év alatt 150 ezer új, tanácsi tulajdonú szociális lakást épít, mindenkinek ingyenes internet-szolgáltatást biztosít, a közszférában dolgozóknak azonnali 5 százalékos, majd minden évben az inflációt meghaladó béremelést nyújt és eltörli a felsőoktatási tandíjakat.

Szerepelt a munkáspárti programban a korábbi konzervatív párti kormányok idején privatizált nagy infrastrukturális hálózatok, köztük a vasút, a postai szolgáltatások, a vízközművek és az energiaszolgáltatók köztulajdonba vételének terve is. Szerdai értékelésében Tony Blair élesen bírálta a Brexit ügyében elfoglalt munkáspárti álláspontot is. Kijelentette: Jeremy Corbyn Brexit-stratégiája „szinte már komikus döntésképtelenséget” tükrözött, amellyel a kilépés és a bennmaradás híveit egyaránt sikerült eltaszítani a párttól. Blair ezzel arra utalt, hogy Corbyn programja szerint a munkáspárti kormány új Brexit-megállapodást kötött volna az Európai Unióval és az egyezményt népszavazásra bocsátotta volna. Corbyn azonban a programot ismertetve bejelentette azt is, hogy a tervezett EU-referendum kampányában ő semleges állásponton lenne, vagyis sem az új Brexit-megállapodás elfogadása, sem a további brit EU-tagság mellett nem kampányolna.

Blair szerint ezzel az állásponttal a Labour vezetője iránymutatás nélkül hagyta a párt szavazótáborát. A volt kormányfő szerint Jeremy Corbyn általánosságban is olyan politikai ideát képviselt, amelyben „a kvázi-forradalmi szocializmus” jelszava alatt szélsőbaloldali politika és a Nyugat külpolitikájával szembeni mélységes ellenségesség vegyült. Mindezt a Munkáspárt hagyományos szavazótábora soha nem találta vonzónak, számukra ez a politika egy rosszul értelmezett ideológia és „valami végzetes együgyűség” elegyének tűnt, amelyet személyes sértésnek tekintettek – fogalmazott szerdai helyzetértékelésében Tony Blair.