A képviselők 132 igen, 4 nem szavazattal és 23 tartózkodás mellett hagyták jóvá az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló, ki nem hirdetett jogszabályt. Igennel a Fidesz és a KDNP szavazott, a Jobbik képviselői tartózkodtak, az LMP-sek pedig nemmel szavaztak, a szavazáson nem vett részt az MSZP és a Párbeszéd, a DK-frakció távol maradt a parlamenti üléstől.

Áder János azt követően küldte vissza a múlt héten elfogadott törvényt, hogy a parlament nem fogadta el a törvényalkotási bizottság összegző módosító indítványát, amely több megalapozott kifogást orvosolt volna. Az államfő szerint a törvény kiemelt célja a közigazgatási eljárásokra vonatkozó egységes, és az alaptörvénnyel összhangban álló bírói joggyakorlat kialakítása, ami feltétlenül igényli az igazságszolgáltatásban dolgozók anyagi és egyéb megbecsülését, ezt azonban az elfogadott jogszabály nem teszi lehetővé.

A törvény szerint a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírói illetményalap – 2020-ban 453 330 forint – hétszeresét, közel 3,2 millió forintot vihet haza havonta. A beosztott bírák és ügyészek illetményemelését a pótlékok, valamint fizetési fokozatokhoz tartozó szorzószámok módosításával valósítják meg. A jövő évi költségvetés szerint a bírói és az ügyészi illetményalap azonos mértékű.

Már a múlt héten elfogadott jogszabály is tartalmazta, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2020. március 31-én megszűnnek, a jövőben a munkaügyi pereket a törvényszékek, a közigazgatási pereket pedig a nyolc, közigazgatási kollégiummal működő törvényszék fogja elbírálni. A közigazgatási pereket lefolytató törvényszékek székhelye megegyezik a regionális illetékességgel működő közigazgatási és munkaügyi bíróságok székhelyével. A jövőben tehát csak a járásbíróságok, a törvényszékek, az ítélőtáblák és a Kúria ítélkezik.