Köztudott, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem fontos, de nagyon drága dolog. Sokakkal ellentétben mi Magyarországon ezt nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is bizonyítottuk. Az erős magyar gazdasági növekedés mellett is csökkentjük a károsanyag-kibocsátást.

Magyarország azon 21 ország közé tartozik a világban, ahol 1990 óta úgy nőtt a bruttó hazai termék, hogy közben a szén-dioxid-kibocsátás 32 százalékkal, az energiafelhasználás pedig 15 százalékkal csökkent. 2018-ban a GDP-növekedés Magyarországon 4,9 százalék volt, míg az ÜHG-kibocsátás 0,6 százalékkal csökkent. Magyarország tehát nemcsak a gazdasági növekedésben jár Európa élén, és haladja meg a bruttó hazai termék bővülése 2-3%-kal az eurózóna átlagos GDP növekedését, de egyben példamutató gyakorlatot folytat az éghajlatvédelem területén is.

Magyarország az Európai Unió 2030-ig vállalt céljaival egyetért, mert ehhez megvan az uniós cselekvési terv és megvannak az ahhoz rendelt források. A Kormány uniós célkitűzéshez képest is többet vállalt. Vállaltuk, hogy a karbonmentes villamosenergia-termelés részaránya 2030-ig 90%-ra emelkedjen, amelyet a nukleáris kapacitások szinten tartásával, a megújuló villamosenergia-termelés ösztönzésével, valamint átfogó közlekedészöldítési programmal kívánunk elérni.

A fentiekkel szemben az Európai Unió elvárása, hogy 2050-re összességében klímasemleges gazdasággal rendelkezzenek tagországai. Ahhoz, hogy Magyarország karbonsemleges villamosenergia-termeléssel rendelkezzen, a földgázfelhasználást teljes egészében kiváltsa, és a közlekedést teljes körűen elektromos alapra helyezze, mintegy 50.000 milliárd forintra lenne szükség – ez éves szinten a GDP kb. 2-2,5%-át jelenti.

Az 1990 előtti referencia-időszakhoz képest Magyarország 32%-kal csökkentette üvegházhatású gáz kibocsátásait, ezzel uniós összevetésben a 9. helyen áll. Fontos kiemelni, hogy

Egy főre vetítve az EU-ban a 6. legjobb kibocsátási mutató a miénk: 6,3 tonna/fő/év. Ehhez képest a német pl. 10,94 tonna, a holland pedig 11,51 tonna. Az USA-ban 20,13 tonna, Szaúd-Arábiában pedig 25,7 tonna ugyanez a mutató. Az áramtermelés 60%-a szén-dioxid-kibocsátás-mentes, 50% származik nukleáris, 10% megújuló energiából. Ebből következően Magyarország gond nélkül tudja teljesíteni az unión belüli 2030-as klímacéljait.

Ezzel szemben a Nemzeti Energia és Klíma tervek előzetes bizottsági értékelése szerint a jelenlegi trendek és előrejelzések alapján egyes nyugat-európai tagállamok, úgy, mint Írország, Németország, Ausztria, Luxemburg, Finnország – a meglévő intézkedésekkel. nem fogják tudni teljesíteni a 2030-as kibocsátáscsökkentési céljaikat.

• Ne az emberekkel fizettessék meg a klímavédelem árát, fizessenek azok, akik a legnagyobb klímarongálók: a nagyvállalatok és a nagy szennyező országok. Ők húzzák a legnagyobb hasznot a növekvő szén-dioxid-kibocsátásból.
• Nem emelkedhet a családok által fizetett energia és az élelmiszerek ára.
• Nem a szegényebb országoktól kell elvenni a pénzt, hiszen a gazdagabb országok nagyobb szennyezők. Ezért ragaszkodunk a kohéziós pénzek megtartásához.
• Az atomenergia támogatása nélkül nem létezik hatékony kibocsátáscsökkentés. Ezért az atomenergia használatát nem korlátozni, hanem támogatni kell.