Nem bírnak magukkal, Merkelék ismét a betelepítési kvótákhoz nyúlnának
2019.12.05. 19:15
Németország javaslatot tett egy automatikus áthelyezési rendszerre, amelyben a migránsok menedékkérelmét az EU külső határain vizsgálnák meg. A múlt héten Berlin egy négyoldalas dokumentumot készített a tagállamok számára, amivel haladást akarnak elérni a menekültügyi reform terén, még a jövő nyári német soros elnökség előtt. Az Európai Bizottság választott elnöke, Ursula von der Leyen, a volt német védelmi miniszter várhatóan februárban terjeszti elő migrációs javaslatait. A német javaslatot úgynevezett nem hivatalos dokumentumként terjesztik elő, ami azt jelenti, hogy egyelőre csak megvitatásra szánják.
A dokumentum tartalmaz bizonyos elemeket, amelyek kedvezhetnek mind a mediterrán, mind az északi államoknak, ám az automatikus áthelyezés iránti javaslat és az alternatív szolidaritási intézkedések hiánya botrányt okozhat azon országok számára, amelyek ebben nem akarnak részt venni. Diplomaták szerint a német intézkedési javaslatok felháboríthatják a közép- és kelet-európai országokat, például Magyarországot és Lengyelországot, akik mindig is ellenálltak a kötelező betelepítési kvótának.
Hétfőn a német belügyminiszter, Horst Seehofer várhatóan bemutatja a dokumentumot kollégáinak a brüsszeli rendszeres gyűléseik egyikén, csütörtökön és pénteken pedig Berlinben találkoznak az EU-tagországok képviseleteivel.
A dokumentum egyik fő célja a dublini rendelet hatályon kívül helyezése, amely szerint a menedékjog iránti kérelmeket az első érkezési országban kezelik. Az iromány szerint a dublini egyezmény egyértelmű egyensúlyvesztést okoz, mivel 2018-ban az összes menekültkérelem 75%-át mindössze öt tagállamban nyújtották be (például Olaszország és Görögország).
Továbbá azért sem hatékony, mert az egész EU-ban a migránsok csak az esetek 3 százalékában kerülnek vissza abba a tagállamba, ahol beléptek az unió területére, lehetővé teszi a kérelmezőknek a szabad választást. Németország és az észak-európai országok többször kijelentették, hogy nagyon nehéz a menedékkérőket visszaküldeni abba az országba, ahol beléptek ez EU területére. A közös európai menekültügyi rendszer (CEAS) reformja érdekében a dokumentum felszólít a külső határokon történő menedékjog iránti kérelmek kezdeti értékelésére, illetve egy új rendszer felépítésére, amely meghatározza, hogy melyik tagállam felelős a kérelem vizsgálatáért, valamint intézkedéseket is tesz a menedékkérők illegális, országok közti utazásának megakadályozására (az ilyen utazást a migrációs szakzsargonban „másodlagos mozgásnak” hívják).
Nincs azonban javaslat az illegális migránsok hazatérésére, amely kulcsfontosságú kérdés, mivel az elutasított migránsoknak is csak kevesebb mint a fele tér vissza szülőhazájába.
Van egy másik szempont is, amellyel a brüsszeliek évek óta harcolnak. Melyik ország lesz a befogadó tagállam?
A német tervben az EASO, az EU menekültügyi ügynöksége kulcsszerepet fog játszani. A Bizottság javaslata az EASO-nak az Európai Unió Menekültügyi Ügynökséggé (EUAA) való átalakításáról rendelkezik, és ha a menedékkérelmező migráns megkapja az első értékelést, akkor az EUAA határozná meg, hogy melyik tagállam felelős a menedékjog megvizsgálásáért.
Az ügynökséget gyakran kritizálják belső problémái miatt, továbbá a megnövekedett hatalom problémát jelenthet néhány tagállam számára – mondta el egy diplomata. Az a döntés, hogy melyik ország lesz befogadó, a „méltányos megosztás”, valamint olyan tényezők alapján döntenék, mint a népesség mérete és a GDP.
A német javaslat más kulcsfontosságú pontokkal is foglalkozik, ideértve a jóléti állam szabályozását is. A lakhatást és a szociális ellátást alapvetően a befogadó tagállamban nyújtanák, de a szociális ellátásokat az összes EU-s országban, amennyire csak lehetséges, finanszírozni kell. Az ellátást pedig egy olyan index alapján fizetnék, amely biztosítja, hogy az migránsok ellátásai azonos szintűek legyenek az egész EU-ban, függetlenül attól, hogy melyik tagországban veszik igénybe.