A Meteorológiai Világszervezet (WMO) által bemutatott adatok szerint az idei év sorozatban a második vagy harmadik legmelegebb év a rendszeres mérések kezdete óta.

Ha a számok továbbra is változatlanok maradnak, a 2015-2019 közötti időszak a valaha feljegyzett legmelegebb ötéves periódus.

A kivételes mértékű globális melegedést az üvegházhatású gázok kibocsátása okozza a WMO közlése szerint.

A szervezet State of the Global Climate (A világ klímájának állapota) című 2019-es jelentése az októberig tartó időszakot elemzi, amikor a globális középhőmérséklet 1,1 Celsius-fokkal emelkedett az 1850-es szint fölé.

A világ számos részén volt szokatlan hőség idén. Dél-Amerika, Európa, Afrika, Ázsia és Óceánia melegebb volt a korábbinál, míg Észak-Amerika egyes régiói a szokásosnál hidegebbek voltak.

Európát júniusban és júliusban érte el egy-egy nagy hőhullám, Franciaországban országos rekord született: június 28-án 46 Celsius-fokos meleget mértek.

– írja a BBC.com.

A WMO az elmúlt 10 évben tapasztalt rekordhőmérsékleteket egyértelműen összekapcsolja az üvegházhatású gázok kibocsátásával, mely az emberi tevékenység, többek között az autóvezetés, a fakitermelés és a széntüzelés következménye.

A szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid koncentrációja 2018-ban rekordokat döntött.

A WMO közlése szerint a felmelegedés próbára teszi a természetet. Mindkét sarkvidéken olvad a jég, a tengerszint emelkedése pedig felgyorsult a műholdas mérések 1993-as kezdete óta.

Az üvegházhatású gázok által generált hő nagy része az óceánokba kerül. A vizek emiatt sokkal savasabbak lettek, a tengeri hőhullámok pedig egyre gyakoribbá válnak.

Amellett, hogy kárt tesz a természetben, a megnövekedett hőmérséklet az emberekre is hatással van, a hőhullámok különösen az idősebbeknek jelentenek kockázatot.

– mondta el Petteri Taalas, a WMO vezérigazgatója.

Az 1980-as évek óta minden évtized melegebb, mint az azt megelőző.

A jelentést az ENSZ hétfőn Madridban kezdődött kéthetes klímakonferenciáján (COP25) mutatták be – közölte az MTI.