A magyar jelölt az európai bizottsági jelölési folyamatban komoly ellenszelet kapott a baloldalról, többen is igyekeztek megakadályozni, hogy Magyarország delegáltja az egyik legnagyobb fajsúlyú portfóliót vihesse. Sőt, november elején az ellenzéki hangvételű magyar hírportálok arról cikkeztek bennfentes információikra hivatkozva, hogy mégsem jelölik a posztra Várhelyi Olivért.

Várhelyi Olivér elmondta: az első hivatalos kollégiumi gyűlésen újra rögzíteni fogják az alapirányokat és átbeszélik a legsürgősebb teendőket. Szerinte minél hamarabb el kell kezdeni a nyugat-balkáni bővítési folyamat újratervezését, és szükség van az európai uniós csatlakozási folyamat dinamizálására.

Albánia és Macedónia teljesítette az EU csatlakozási feltételeit, de meg kell győződni arról, hogy ezzel minden tagállam egyetért-e – közölte Várhelyi Olivér. A két balkáni ország csatlakozásához szükség van minden tagország támogatására, hiszen másképp nem kezdődhetnek meg a tárgyalások – fűzte hozzá. Várhelyi Olivér kiemelte, legfőbb célja a jövő év elejére, hogy ezeket a támogatásokat megszerezze, és a két ország zökkenőmentesen csatlakozzon az unióhoz.

Az új Európai Bizottság egy szélsőségesebb Európai Parlamenttel áll szemben

A héten az Európai Parlament megszavazta az új Európai Bizottságot, amely a következő öt évben meghatározó szerepet fog játszani az unió működésében. Bár az utolsó pillanatig voltak kérdések, valószínűbbnek az tűnt, hogy jóváhagyják az Európai Bizottság összetételét.

Csütörtökön formálisan az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács kinevezte a bizottságot. Gál Kinga az Európai Parlament külügyi bizottságának tagjaként és az európai néppárti Fidesz–KDNP-s képviselőjeként követte a jelölési folyamatot és támogatta szavazatával az új Európai Bizottságot.

Az, hogy egy hónap késéssel kezdheti meg a munkáját az új Európai Bizottság, nem egyedi eset – mondta Gál Kinga. Hozzátette, a bizottságra leadott szavazatok száma sokkal több volt, mint amennyit Ursula von der Leyen kapott jelölésekor a nyáron.

A néppárti Fidesz–KDNP-s képviselő szerint a viták azt mutatják, hogy az Európai Bizottság egy szélsőségesebb Európai Parlamenttel áll szemben. Hozzátette, arra gondolt, hogy sokkal kiélezettebb politikai viták várhatók, különösen a baloldalon, hiszen láthattuk, hogy az Európai Bizottság megszavazásának utolsó percéig mozgolódtak a Zöldek és a szélsőbaloldali pártok is.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!