Varga Judit hozzátette: „Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról” szóló törvényjavaslat ennek érdekében teszi lehetővé az eltérést a Kúria jogértelmezésétől, ha az az ügy körülményei vagy az alaptörvénnyel való összhang érdekében szükséges.

Közölte, a javaslat szerint az eltérést a bíró köteles lesz külön indokolni. Az eltérés megalapozottságának vitatását lehetővé kell tenni a felek számára, amire elsősorban a büntető, a polgári és a közigazgatási perrendtartásokról szóló törvényekben biztosított rendes és rendkívüli jogorvoslati eszközök alkalmasak.

Arra az esetre, ha a feleknek már nem áll rendelkezésre jogorvoslati eszköz, mert azokat kimerítették, vagy ilyen eszköz igénybevétele kizárt, a törvényjavaslat új jogorvoslati eszközként biztosítja a jogegységi panaszt.

A miniszter azt mondta: nem osztja „azok aggodalmát, akik az ítélkezés függetlenségének csorbítását látják abban, hogy a bírónak indokolnia kell miért tér el a Kúria ismert gyakorlatától, miért teszi félre az élő jogot”.

- fűzte hozzá.

Varga Judit kiemelte: minden ügyben az alaptörvény és a jogszabályok által meghatározott keretek között az esetjog dönt, magyaráz, old fel konfliktust, rendez el értelmezési kérdést.

Minden az esetjog keretei között dől el. A lényeg az, hogy a jogegységet a bírói döntés teremti meg a konkrét perben érdekelt felek kérésére.

Akkor lesz hatékony a joggyakorlat egységesítése, ha nem, vagy nem elsősorban a bíróság keresi a jogot, hanem a felek és beadványaik fedezik fel az érvelést, az eseteket, a tényeket, így a jogot, és ezeket a bírák ellenőrzik és egészítik ki – mondta, hozzátéve, hogy ennek a jogászképzésben és a jogászi hivatásrendek továbbképzésében is meg kell jelennie.

Varga Mihály pénzügyminiszter arról beszélt: a kormány a gazdaságpolitikáját elsősorban a jogalkotáson tudja megvalósítani.

- tette hozzá.

Kiemelte: az egyre gyorsuló fejlődés azt kívánja, hogy ezeken az érzékeny területeken is határozott, gyors, ugyanakkor körültekintő lépéseket tegyünk.

Varga Mihály szólt arról is, hogy az elmúlt években érték kritikák a jogalkotási munkát, azonban – mint fogalmazott – „megfontolandó érveink vannak az elmúlt évek munkája mellett”. Ugyanis olyan helyzetben vették át 2010-ben a kormányzati feladatokat, ami „átfogó változásokat, a gazdaságpolitika szabadságfokának növelését és az akkor hatályos jogszabály mélyreható megváltoztatást igényelték”. Ezek nélkül nem lett volna megoldható – mondta.

A miniszter hangsúlyozta: patrióta gazdaságpolitikát követtek és követnek a mai napig is, és a magyar gazdaság évek óta fenntartható növekedési pályán van. A növekedés mértéke 2018-ban elérte az 5,1 százalékot, az idei év második negyedévében az 5,2 százalékot, a harmadikban az 5 százalékot.

- mutatott rá.

Több mint hat éve töretlen a reálkeresetek növekedése, 68 százalékra csökkent az államadósság, valamint az adósság négyötöde mára a hazai lakosság és intézményi befektetők kezén van, nem úgy, mint 2010-ban, amikor a külföldiek kezén volt ugyanilyen arányban.

- jelentette ki Varga Mihály.

Közölte, a kormány gazdaságpolitikája a gyors ütemű növekedés fenntartására és az emberek jólétének emelésére irányul. A gazdaságpolitikát és a szabályzó rendszert ezen elvek mentén alakítjuk ki – mutatott rá.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke beszédében emlékeztetett arra, hogy harminc éve a rendszerváltozás előkészítésében a jogászság, ezen belül az ügyvédség kiemelkedő szerepet vállalt. A Független Jogász Fórum az ellenzéki kerekasztal megszervezésében játszott aktív és jelentős szerepet.