A konzervatív párti kormányfő a Brit Iparszövetség (CBI) éves kongresszusán kijelentette, ha a konzervatívok megnyerik a december 12-ére kiírt előrehozott parlamenti választást, néhány hét alatt el lehet fogadtatni az alsóházban a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodást, és az Egyesült Királyság januárban kiléphet az Európai Unióból. Ez megszünteti az üzleti tevékenységet terhelő bizonytalanságot, és az e bizonytalanság miatt eddig halasztott beruházások szökőárja zúdul a brit gazdaságba jövőre. Felidézte, hogy a brit gazdaságba tavaly 92 milliárd font (több mint 36 ezer milliárd forint) értékű külföldi működőtőke-befektetés érkezett. Több, mint bármely más európai gazdaságba. A kormányfő elmondta, tudja, hogy a brit üzleti szektor nagyvállalatai ellenzik az Egyesült Királyság kilépését az EU-ból, azonban az általa elért Brexit-megállapodás megteremti azt a bizonyosságot, amelyre az üzleti vállalkozások már jó ideje várnak.

Johnson megismételte azt a többször hangoztatott álláspontját, hogy jóllehet ő nem akart volna decemberre választásokat kiírni, de a bénultság állapotába jutott eddigi parlamenttel nem volt lehetséges a Brexit-folyamat végére jutni. A választások kiírása után feloszlatott előző parlament – amelyben a Konzervatív Pártnak nem volt többsége – nem ratifikálta a Brexit megállapodást, ugyanakkor egy ellenzéki kezdeményezésre beterjesztett és elfogadott törvénnyel kötelezte Johnsont, hogy kérje a Brexit halasztását az Európai Uniótól, éppen azért, mert nem volt ratifikált megállapodás a Brexit feltételeiről. Az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács az előző, október 31-i Brexit-határidőt 2020. január 31-ig kiterjesztette.

A Brit Iparszövetség vezérigazgatója, Carolyn Fairbairn nemrégiben közzétett felhívásában közölte, a megállapodás nélküli kilépés az EU-ból már rövidtávon súlyos fennakadásokat, hosszútávon ugyancsak súlyos versenyképességi károkat okozna a brit üzleti szektorban. Hozzátette, a CBI becslése szerint azok a vámterhek, amelyek az EU-val folytatott kereskedelemben egyik napról a másikra megjelennének rendezetlen kilépés esetén, 20 milliárd font (csaknem 7900 milliárd forint) többletköltséggel terhelnék meg a brit vállalati szektort. Az iparszövetség vezetője szerint 150 ezer brit vállalatnak semmiféle infrastruktúrája nincs a hirtelen megjelenő vámterhek kezelésére, és a CBI tagvállalatainak 80 százaléka máris halasztja, sőt törli nagy-britanniai beruházásait a Brexit-folyamat bizonytalanságai miatt.