A Financial Times brüsszeli tudósítójának értesülései szerint néhány perce elfogadták Várhelyi Olivér biztosjelölt kinevezését az Európai Parlamentben.

A jelölt csütörtöki EP-meghallgatásán a képviselők mondvacsinált indokokkal visszadobták jelölést, és nem hagyták jóvá Várhelyi kinevezését, annak ellenére, hogy az jelesre vizsgázott az összes szakterületi kompetenciáját felmérő kérdésre.

A biztosjelöltnek ezután írásban tettek fel néhány kérdést, mely nem is személyére, hanem inkább a magyar kormány tevékenységére vonatkozott (pl. Orbán Viktor bakui nyilatkozatára, illetve kettejük viszonyára).

Várhelyinek ma délig kellett válaszolnia a kérdésekre, melyet leadás után az Európai Parlament elfogadott, és ezzel kinevezését jóváhagyta.

Ez egyben azt is jelenti, hogy van esély arra, hogy Ursula von der Leyen bizottsága december elején munkába álljon, és ne csússzon át a bizottság megalakulása a jövő évre.

Az Európai Néppárt képviselőcsoportja nemrég arról számolt be a Twitteren, hogy a külügyi szakbizottság délutáni brüsszeli ülésen sikerült megszerezni a szükséges kétharmados többséget a magyar biztosjelölt kinevezésének jóváhagyásához.

Az EP házbizottságaként működő Elnökök Értekezlete csütörtökön áttekinti az értékeléseket, ajánlásokat, majd várhatóan hivatalosan is lezárja a meghallgatásokat.

A magyar ellenzék áskálódása megbukott, mindent megtettek azért, hogy Magyarországnak ne legyen uniós biztosa, de nem jártak sikerrel – olvasható a Kormányzati Tájékoztatási Központ MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében.

Azt írták: a kormány üdvözli, hogy az Európai Parlament (EP) külügyi szakbizottsága támogatja Várhelyi Olivér uniós biztosi kinevezését.

Kitértek arra: Magyarország az EU bővítési és szomszédságpolitikai biztosi pozícióját kulcsfontosságúnak tartja az Európai Unió erősítése, a Nyugat-Balkán bővítése és a balkáni migrációs útvonal védelme szempontjából.

„Tudjuk, hogy a bevándorláspárti erőknek mindez nem érdeke. Bízunk benne, hogy a hamarosan felálló új Európai Bizottság kiegyensúlyozottabb, józanabb uniós vezetést hoz és új korszakot nyit az unió bevándorláspolitikájában” – fogalmaztak, hozzátéve, hogy „a magyar emberekkel együtt a migráció megállítását, a keresztény kultúra és a nemzetek Európája védelmét” várják az új vezetéstől.