A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) tiszteletbeli elnöke kijelentette: egyetért Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel abban, hogy rendre és emberiességre van szükség az illegális bevándorlás kérdésében, a rend pedig azt jelenti, hogy a határokon kell eldönteni, hogy jogosult-e valaki menekültstátuszra.

Ugyanakkor a migráció nem kizárólag magyar vagy német, hanem európai probléma, ezért fontos, hogy minél hamarabb európai megoldás szülessen, mert az nem tartható, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök a határok kinyitásával „zsarolja” az Európai Uniót (EU) – mondta a politikus.

Edmund Stoiber úgy vélekedett, a kvótás szabályozás nem visz előrébb, ezért rugalmasabban kellene hozzáállni a szolidaritáshoz, azaz a megoldáshoz minden tagországnak hozzá kell járulnia, de mindenki más módon vállalhatna részt belőle:

A volt bajor miniszterelnök az erős nemzetállamok szerepét firtató kérdésre azt válaszolta, Európában az embereknek egyszerre van európai és nemzeti identitásuk, egy erős Európa pedig a nemzetekből áll össze. Európának arra kell törekednie, hogy egységes hangot képviseljen külpolitikai kérdésekben, hogy meg tudja védeni magát és be tudjon avatkozni a világpolitikába – emelte ki Edmund Stoiber.

A politikus a kelet-európai államokat az eltérő véleményük miatt érő bírálatokról azt mondta, figyelembe kell venni, hogy a kelet-európai országoknak, amelyek a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) tagjai voltak, más a történelmük, ez alapján pedig érthető, hogy fontos nekik a szuverenitás és korlátozva érzik magukat az európai szerződések által. Be kell látni, hogy nem lehet mindent egy kaptafára működtetni, és megfelelő megértést kell tanúsítani egymás iránt – hangoztatta a volt miniszterelnök.

Edmund Stoiber az interjúban méltatta Magyarország szerepét a német újraegyesítés folyamatában, és úgy fogalmazott, „a magyarok bátorsága az 1980-as évek végén előkészítette a szabadságot”, ezt pedig értékelni kell.

Lelkes patriótának, hűséges hazafinak és elkötelezett európainak nevezte Edmund Stoibert a magyar köztársasági elnök, aki a Magyar Érdemrend nagykeresztje polgári tagozat kitüntetést adta át a volt bajor miniszterelnöknek, a Keresztényszociális Unió (CSU) tiszteletbeli elnökének pénteken Budapesten, a Sándor-palotában.

Áder János laudációjában kiemelte: Edmund Stoiber világossá tette, hogy a keresztény-konzervatív politika erős európai jelenléte egyszerre múlt és jövő, a közös alapok része és a közös célokat szolgálja. Magyarország a kitüntetéssel szeretné kifejezni elismerését mindazért, amit a volt bajor miniszterelnök Magyarország és Bajorország együttműködéséért tett, és tesz a mai napig – mondta a köztársasági elnök, hozzáfűzve, Edmund Stoibernek hatalmas szerepe van abban is, hogy ez a kapcsolat a történelmi távlathoz méltóan szoros napjainkban is.

Felidézte: harminc évvel ezelőtt, 1989. november 10-én Edmund Stoiber egy bajor küldöttséggel érkezett Magyarországra, és Antall Józseffel, a Magyar Demokrata Fórum néhány nappal korábban megválasztott elnökével arról a közös reményről beszélgettek, hogy a német megosztottság felszámolása az európai megosztottság végét is jelentheti.

Edmund Stoiber egyszer Antall Józsefre emlékezve úgy fogalmazott: „hihetetlen kiváltság”, hogy a jelen kihívásaira „ma Európában együtt, szabadon és saját érveinkkel” kereshetjük a megoldásokat. Antall József egykori kormányfő életműve pedig „ösztönzést kell jelentsen számunkra, hogy kevesebb kishitűséggel közeledjünk mai feladatainkhoz”.

– mondta Áder János.

A köztársasági elnök méltatásában arról is beszélt, hogy Edmund Stoiber 17 évesen lépett be a CSU-ba, 25 éven át volt a bajor kormány tagja, ebből tizennégy évig a Bajor Szabadállam miniszterelnöke. Munkájával hozzájárult ahhoz, amit ma Bajorország Európában és Európának jelent, kormányzása idején ugyanis Bajorország „különleges rangot vívott ki magának, és egész Európa elé követendő példát állított.”

Véleménye szerint a kezdetektől a közösség szolgálatának lehetőségét kereste és a felelősségtudat vitte közéleti pályájára, és ezt az eltökéltséget és hivatástudatot az európai politika színtereire, brüsszeli szakértői munkájába is magával vitte.

Áder János továbbá keresztény-konzervatív politikusnak és konstruktív európainak nevezte Edmund Stoibert, aki Magyarországhoz hasonlóan nem bővítésként, hanem természetes újraegyesítésként gondolkodott a kelet-közép-európai államok uniós csatlakozásáról, és aki sokaknak adott mércét az építő együttműködés, a becsület és a konstruktív viták kultúrájához.

Úgy fogalmazott: „Mi, magyarok nem kopogtattunk Európa ajtaján, hanem mindig is otthon voltunk benne. A történelem által nekünk szánt helyet ezerszer is megszolgáltuk a megosztottság ellen vívott forradalmunkkal, 1956 szabadságvágyával és 1989 őszén a határaink megnyitásával.”

A köztársasági elnök háláját fejezte ki Edmund Stoibernek azért, hogy sok alkalommal figyelmeztette Európát arra, mit is adott Magyarország „az európai egyesülés művéhez”, és mindazért, amit „Magyarország barátjaként” az erős és egyenrangú tagállamokra épülő Európai Unióért tett.

Márai Sándor magyar író az európai polgársággal kapcsolatban úgy fogalmazott: létezik egy „nagyon finom vonal”, amelyet „sorompó és határjelzés nem mutat”, és amelyen belül könnyen találunk barátokat, osztozunk egymás sorsában, ismerősnek érezzük a műveltséget, a szellemet. Edmund Stoiber mindenkori szemléletében is jelent van ez a „finom vonal”, az értékek és nézetek hasonlósága, amely „különlegessé teszi kapcsolatunkat, termékennyé párbeszédünket” – mondta az államfő.

Áder János hangsúlyozta, hogy ennek a kapcsolatnak a fenntartásához nélkülözhetetlenek az előttünk járók tapasztalatai, tanácsai.