A héten rendezték a Magyar Kupa legjobb 32 közé jutásáért vívott párharcokat. Ez a rész a kedvencem a kupában, ilyenkor még egy mérkőzésen dől a továbbjutás, a kicsiknek is lehet keresnivalója, igazi futballünnepek ezek a meccsek. Persze nem mind és nem mindig, főleg, ha hétköznap 12:30-kor, esős őszi időben játsszák a találkozót. Ám volt olyan szerencsém, hogy most a körülmények nem tették tönkre az élményt!

A III. kerületi TVE–Nyíregyháza mérkőzésre látogattam ki szerdán. Az időjárás nehezen lehetett volna rosszabb, ennek ellenére nagyjából megtelt a főlelátó, 4-500 néző volt kíváncsi a másodosztályú, szebb napokat megélt ellenfélre.

Szépen megtelt a lelátó szerdán is.

Előzetesen abban bíztam, hogy meglehet a továbbjutás, hiszen a Nyíregyháza gyengélkedik az NB II-ben, míg a Kerület második az NB III-ban, és jó formában van, így talán nem lesz osztálykülönbség a két csapat között. Végülis volt, csak nem úgy, ahogy attól félni lehetett volna...

Az időjárásra és a korai kezdésre való tekintettel sör helyett ezúttal a büfé specialitását választottam, és a kezdés előtt kvázi megebédeltem a csodálatos rántott húsos zsömlével, ami mindössze 500 forintba kerül. A meccsnézéshez pedig teát ittam, ami ebben az időben jobb választásnak tűnt...

Nemcsak néző, de szurkoló is sok volt, tucatnyian voltunk olyan „hülyék”, hogy az esőben állva, a lelátó mellől szurkoljuk végig a meccset, de megérte!

A Kerület kezdett jobban és támadóbb szellemben, sorra alakultak ki a hazai lehetőségek, sőt, Borvető egyszer be is tört a 16-oson belülre, ahol láthatóan nem magától esett el, de a játékvezető nem adta meg a tizenegyest. Ez sem vette el az óbudai játékosok kedvét, míg a Nyíregyháza nem tudott helyzetet kialakítani.

A 19. percben végül megtört a jég, Balázs erőszakosan, de szabályosan fordult le a védőjéről, majd egyedül mehetett kapura, nem is hibázott, 1–0.

A gólt követően nagyobb sebességi fokozatra kapcsolt a Nyíregyháza, néhány helyzetecskéig el is jutottak a vendégek, ám a 31. percben ismét Balázs volt eredményes: nagy védelmi hiba után ismét üresen törhetett be a 16-oson belülre, igaz, kisodródva. Arra is volt ideje, hogy megnézze, hogy a partjelző lest intett-e, majd az ötös sarkáról kilőtte a rövid felső sarkot, nagyon szép találat, 2–0!

Az újabb gól után Zoran Szpisjak kettős cserére szánta el magát, ám még ezt megelőzően láthattuk a legnagyobb vendég helyzetet: egy szöglet után Bori a gólvonalról fejelte ki a labdát, maradt a kétgólos hazai előny.

A szünet előtt eldőlt a továbbjutás, miután egy lecsorgó labdát Kapronczai lőtt kapura 13-14 méterről, Csorvás pedig nem tudta megfogni a vizes labdát, a kezei között csúszott be a labda a hálóba, látványos baki, 3–0.

A félidőben már óriási fieszta volt a lelátón, „csak szopatunk, csak szopatunk!” skandálás mellett mehettek az öltözőbe a nyíregyháziak. Ekkorra már a bírót és a partjelzőjét is kevésbé szidta a hazai keménymag, de korábban (például a meg nem adott büntetőnél) azért rendesen kapott hideget-meleget a játékvezetői hármas, különösen az egyik partjelző.

A második játékrész elején a Nyíregyháza dominált, de ez inkább meddő fölény volt. Páran azzal szórakoztattuk magunkat, hogy a lehetséges következő ellenfelet találgattuk, majd egy új rigmus is született:

Ezt később kétszer kellett átírni, először a 71. percben: a csereként beállt Rajczi Bori beadását váltotta gólra egy kapufás fejessel, ez is szép gólt volt, ráadásul nekem különösen tetszett, hogy két egykori újpesti hozta össze.

A teljesen demoralizált nyíregyháziak többször is kakaskodtak, szabálytalankodtak, így egyszer el is sütöttem a korábban pár sör és pár óbudai-gól hatására még Komáromban megalkotott bekiabálásomat:

A 82. percben egy saját nevelésű, 18 éves játékos, Orosházi Bence készült beállni, de a partjelző csak a harmadik játékmegszakításkor engedélyezte a cserét. Többen is anyáztuk ezért, de a lelátóról egy öblös hang azt kiabálta be, hogy

Megmosolyogtam, de nem gondoltam volna, hogy ez a srác öt perc múlva a mennybe mehet. Pedig ez történt, Orosházi zárta le a meccset, amikor egy gyors támadást követően 14-15 méterről a kapuba lőtt. Ennek a gólnak örültem talán a legjobban, láthatóan Orosházi is nagyon örült, remélem kellő önbizalmat kapott ettől, és még sok boldog percet szerez az óbudai közönségnek.

Kiütés, 5–0 lett a vége, pedig a Kerület (még) egy osztállyal alacsonyabban szerepel, mint a Nyíregyháza. Az előző körben a Bogács is ennyit kapott, kíváncsi vagyok, hogy a következő körre kisorsolt Vasas megússza-e kevesebbel... Én beérem egy nehezen kiharcolt 1–0-val is, csak legyen meg a kupatavasz!